Vihar Előtt

város|2013.05.22.

Van az úgy, hogy már pihenek és normális esetben eszembe sem jutna felugrani és fényképezőgépet ragadni, hogy a házunkkal majdnem szemben lévő domboldal megmászására induljak. Van az úgy, hogy semmi kedvem megmozdulni és inkább nézném csendben tovább a Lannisterek és a Starkok csatározását a Trónok Harca című fantasy-sorozatban. Aztán Lotti rám néz és azt mondja: „Nézzünk ki, legfeljebb sétálunk egyet!”. Megragadja a kezem és az ajtó felé vonszol, én pedig  vele megyek. Elindulunk felfelé a kukoricásban, a fiatal zöld, hajtások éppen csak előbújtak a földből,  a fotókon sajnos nem használhatóak előtérnek, pedig klasszul nézne ki, talán majd később ha már megnőttek.

Panoráma Méret [91.3MP]

Az égen felhők gyülekeznek, vihar közeleg, a lemenő Nap fénye pedig narancsra festi a felhők fodros széleit. Szél támad és cseperegni kezd az eső is, de a szél zúgását leszámítva csend van, furcsa vihar előtti csend,  amit sem a kutyák ugatása sem a varjak károgása nem tör meg. Csak egyszerűen csend, még akkor is amikor visszafelé sétálva, az égen úszó fellegekre fel-fel pillantva, Lotti kezét fogva arra gondolok, hogy mennyire hálás vagyok neki amiért ott van velem a fotóim többségének elkészültekor és nem csak segít, de buzdít, bátorít és fogja a kezem ha kell. Köszönöm Neked!

Panoráma Méret [23.3MP]