Léna egy mentett eb. Miután a sorsa jobbra fordult, úgy döntött Instagramon próbál segíteni a hozzá hasonlóknak, de emellett szerette volna megmutatni a pajtásainak, hogy milyen klassz kiegészítői vannak. Kétszer indultunk neki fotózni, Léna pedig némi jutalomfalatért cserébe egészen együttműködő volt ezeken a fotózásokon, pedig annyi új, izgalmas illat vette körbe, hogy azt se tudta hova nézzen. Pedig mi mondtuk neki. Persze nem adtuk fel és erőfeszítéseinket siker koronázta. Ha Te is szeretnél a kedvencedről hasonló képeket, keress bátran! 😉

Niki és Christoph egészen Németországból utaztak Magyarországra, hogy házasodjanak és ha már itt voltak, egy jegyes sorozatot is elkészítettünk Orfű környékén barangolva. Niki és Christoph megfogadták a tanácsomat és magukkal hozták a kutyájukat Nacho-t is aki némi jutalomfalat fejében vállalta, hogy részt vesz a jegyes fotózáson. Ahogy láthatjátok, egész ügyesen pózolt. Mivel csak napok voltak vissza az esküvőig ezért nem kellett rá sokat várnunk, szerencsére, mert amúgy nagyon nagy buli volt, de erről majd abban a posztban. Addig is vessetek egy pillantást a jegyes képekre.

Remek helyszínen tartottunk klassz fotózást Gabival és Zsoltival a Mecsek lejtőin, akiket még a kutyájuk Dorka is elkísért a fotózásra. Sokszor írom ide, hogy semmi sem tarthat vissza minket egy jó kép elkészítésétől, ezúttal is kellett „mászni” egy kicsit, de azt hiszem az alábbi képek láttán, írhatom, hogy bőven megérte a fáradozást. Disclaimer: A fotózás során egyetlen ruhadarabnak sem esett bántódása, bár ennek a veszélye valóban fennállt, különös tekintettel de nem kizárólag a selyemből készült női kiegészítőkre. 🙂

Már a jegyes fotózáson volt szó róla, hogy a kutyák mellett egy veterán járműcsoda is részt vehetne a kreatív képek elkészítésénél, de bevallom őszintén, hogy ettől féltem egy kicsit. Két örökmozgó Beauceron magában, veterán oldalkocsis motor nélkül is képes megizzasztani a fotósokat, de gondoltam: kihívás elfogadva! Zoli, aki akkor az első közös fotózásunkon vett részt, még kérdezte is, hogy nagyjából hány nyers képpel indulunk haza egy ilyen fotózásról, én epdig kisvártatva rájöttem, hogy a válaszom mely szerint öt-hatszáz nyersfotó a vége általában, itt most hamar cáfolatra lel majd. Az öt-hatszáz kép ezesetben arra volt elég, hogy legyen szám szerint kettő …

Tudom-tudom, a bejegyzés címébe a kétlábúak keresztnevei kerültek, de ez ne tévesszen meg benneteket! Ez a fotózás igazából Oszkárról a tacskóról szólt, Bea és Sanyi csak elkísérték, hogy kedvére amputálhasson néhány testrészt egy plüssmedvéről. Dr. Oszkár azért megengedte, hogy a bravúros operáció közben készítsünk néhány felvételt, így én sem voltam ott hiába. 🙂

…és Rebelle és Lemmy.  Azt mondják, hogy a gazdag embernek márkajelzések vannak a ruháin, a boldognak meg szőr és sáros mancsnyomok. Lehet benne igazság, legalább is ezeket a képeket készítve és most végignézve is ez az érzésem támadt. Viki és Attila kedvenceiket is magukkal hozták a jegyes fotózásra és talán írhatom, hogy nem is bánták meg. A két eb ügyesen viselkedett a fényképezőgép előtt (is), mi pedig közben néha azért a házasodni vágyó kétlábúakról is készítettünk néhány képet.

Talán emlékeztek még Niki és Dénes esküvői képeire ahol ugyan még kevesebben voltak egy születendő gyermekkel és egy kutyussal, de azóta ezeket pótolták, szóval adta magát a dolog, hogy karácsonyi fotósorozat formájában mutassuk meg a családot érintő változásokat és mi éltünk is ezzel a lehetőséggel.

A Mecsekben kihelyezett hintát már mindenki jól ismeri, de nekünk eddig kimaradt a fotózási helyszínek közül. Eddig. Most a Flóra-pihenőnél készítettünk képeket, Bea és Sanyi pedig magukkal hozták Oszkárt, a tacskót is, akit ugyan meg kellett egy kicsit vesztegetni, de némi jutalomfalat fejében, azért szívesen segített az alábbi képek elkészítésében.

Szezonban lebetegedni nem túl jó, de van egy olyan, pozitív hozadéka, hogy bár egy fotózásra elindulni nehéz, amikor már ott vagyok, nem  nagyon tudok olyan beteg lenni, hogy ne dobjon fel a dolog. Nem történt ez másképp azon a nyári délutánon sem. Elindulni fájt, de amikor Mesi és Lóci megérkeztek, Mangóval  a kocsi hátsó ülésén, minden bajom elszállt. A köztük vibráló összhang nem korlátozódott az öltözékükre, nem csak rájuk nézni, de fotózni is nagyon jó volt Őket.

A megbeszélt időben érkeztünk Andi és Ákos otthonába, ahol finom ebéddel vártak minket. Nagyon jól tud esni az ilyen fogadtatás, főleg, hogy volt már mögöttünk és még előttünk is, út is, munka is bőven. Ezúton is köszönjük! Jó társaságban szerencsére szalad az idő, így ebéd után el is indultunk. Hipp-hopp, három kutyával és egy jegyespárral érkeztünk meg Ausztria egyik legszebb és legkülönlegesebb fotózási helyszínére. Ez a helyszín azért is érdekes, mert a legtöbb helyszínnel ellentétben percek alatt is képes megváltozni az időjárás és emiatt egy egészen másik  arcát tudja mutatni a Grüner See. Azt gondolná az ember, hogy három kutyával …