Mindig jól esik, amikor valaki már az első megbeszélések alkalmával a tudtomra adja, hogy régóta követi a fotóimat, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mennyire nem helyettesíti azt az időt amit a jegyesfotózással eltöltünk. Nem helyettesítette volna itt sem, de szerencsére nem is volt szükség erre. Klassz délutánt töltöttünk együtt, hogy elkészítsük az alábbi fotókat, Martina és Zsolti pedig nem okztak csalódást. Szaladtak ha azt kértem és nevettek az idétlenebbnél idétlenebb vicceimen, ahogy az a képeken is látszik!

Lassan tényleg majdnem annyi idő telik el egy fotózás és az arról íródott bejegyzés megjelenése között, hogy a fotózáskor még bőven anya pocakjának vendégszeretetét élvező gyerkőc leérettségizik közben, de csak majdnem. Szóval Zsófi azóta megszületett és az első karácsonyi fotózásán is túl van, de azért le még nem érettségizett.  Shelby persze erről a fotózásról sem hiányozhatott, de, hogy meg kellett-e vesztegetni néhány jutalomfalattal a részvételért, arról nem tisztem tudni. 🙂

Volt valami azon a szombat estén a levegőben. Mármint az áprilisi repceföld, friss, semmi mással össze nem téveszthető illatán túl is, amit most is az orromban érzek ezeket a képeket lapozgatva. A sárga virágokon táncoló napsugarak mellett Zsófi és Márk önfeledt nevetése volt az ami bearanyozta azt az estét és pontosan erre gondolok, amikor azt írom, hogy a nevetésnek és a naplementének igenis tud illata lenni, amit talán Ti is érezhettek ha megnézitek a képeket. Ezek után sejthetitek, hogy mennyire vártam az esküvőjüket, amiben aztán nem is kellett csalódnom (de erről majd egy másik bejegyzésben mesélek majd).

Boró és Zoli már rutinosnak számítanak a fényképezőgépem előtt, az esküvőjükön kívül is számtalan alkalommal fotóztam már Őket, sőt, Levivel is mondhatni spanok lettünk az elmúlt néhány fotózás alatt, de Zalán még nagyon új volt ebben a történetben, a szó minden értelmében, hiszen épp csak megszületett. Amúgy Ő is derekasan helyt állt a Studio Inside-ban.

Ahogy az a karácsonyi fotózásokkal általában lenni szokott, Bea és Sanyi szintén nem „első bálozók” a kérdésben, sőt, talán a legelsők között fotóztam Őket ilyen apropóval, jártak már nálam egy kutyával, két kutyával, de ikreket várva még sosem. Ezúttal a kutyik otthon maradtak, mi pedig kihasználtuk az alkalmat és nem csak karácsonyi, de babavárós képeket is készítettünk a Studio Inside-ban.

Újra a Studio Inside-ban vagyunk, újra apró talpacskák tapossák a lépcsőt, hogy az eddigi legszebb karácsonyi dekorációban készüljenek róluk képek. A fotózás után, este Koli pedig azt krédezi az anyukájától, hogy „Ugye, holnap is megyünk a Ricsihez?” Azt hiszem ennél nagyobb elismerés nem kell.

Hellyel közzel tartottam mindig azt a saját háziszabályomat, hogy karácsonyi fotózásra csak olyan családokat „engedek be” akiket már fotóztam korábban, mert szerintem ehhez a műfajhoz még jobban kell, hogy kapcsolat legyen a fotós és azok között az emberek között akiket éppen fényképez. De mire is valók a szabályok? Arra, hogy megszegjük őket. Ebben az esetben pedig pont olyan volt a fotózás, mintha évek óta fényképezném Vicust, Bogit és Gyurkát, szóval köszönöm az élményt Nektek! 🙂

A helyszín még mindig a Studio Inside, ám ezúttal Villő hozta el a szüleit, hogy készüljön róluk néhány családi fotó. Azt azonban még Villő sem sejtette, amikor a kis talpacskáival fellopakodott a studiohoz vezető lépcsőkön, hogy a szüleit már tizedszerre fotózom. Bizony, bizony szalad az idő! 🙂

Zsófi és Balázs még csak ketten voltak amikor az esküvőjüket fényképeztem. Ennek már több mint tíz éve, azóta három csodaszép gyerkőccel gyarapodott a családjuk. Nekik volt köszönhető, hogy arra az órácskára elképesztő élettel telt meg a Studio Inside, a falak pedig gyereknevetést visszhangzottak.

Sok szempontból volt különleges az az októberi szombat. Ott van mindjárt az, hogy Mira és Zoli nem akartak beállni a sorba a kreatív fotóikat illetően, ezért lazára vették a figurát és a képeik nagy részét Budapesten a Szent István Bazilika lépcsőjén, pizzát majszolva készítettük el. Ám ez még nem minden. Ha valakinek Zoli nagyon ismerős, az azért lehet, mert Ő amúgy a VLOG epizódokban és az esküvőkön is sűrűn előfordul mellettem másodfotósként, szóval igen, jól látjátok, Ő AZ a Zoli. Az a Zoli, aki nem csak évtizedek óta a barátom, akivel nem csak fociztunk, buliztunk, de utaztunk is már együtt, …