Via és Balázs klasszikus őszi jegyes sorozatot szerettek volna, és úgy is öltöztek fel, ahogy egy ilyen sorozathoz illik. Az eredmény nem is maradt el, kellemes, őszi hangulatú képeket sikerült készítenünk, két szerelmesről akik épp házasodni készülnek, ráadásul miközben a Mecsek narancsba, sőt néhol vörösbe boruló erdeiben sétáltunk, rengeteget nevettünk. Annyira sokat, hogy a Nap miközben még szebbre festette az őszi erdő fáinak lombjait, a horizont mögé bukott. Mit is mondhatnék, nagyon várom az esküvőt! 🙂
Ha februárban házasodsz, akkor az elvárások ritkán találkoznak a valósággal. Mert mit is várunk egy téli esküvőtől? Hóesést, havat és havas képeket, téli hangulatot, de ez sajnos csak ritkán adatik meg. Zsófi és Balázs esküvőjének napján viszont kis túlzással országos havazásra ébredhettünk és nem csak, hogy bőven kitartott mire Veszprémbe értünk, de még a délutáni gyors kreatív fotózáskor is el tudtunk kapni egy kicsit belőle az Eplénybe vezető úton, szóval az időjárásra sem lehetett panaszunk. Megható és személyes szertartást egy gyors csoportfotózás és egy finom ebéd követett, hogy aztán fotózni induljunk és végül egy szűk körű, de annál fergetegesebb buli …
Sokszor írom, hogy a jegyes fotózás nem annyira a képekről, hanem a fotós és a pár között, jegyes fotózás közben felépülő hidakról szól. Persze, azért a közben elkészülő képek is fontosak. Hiába ismertem Zsófit korábbról, azért izgultam egy kicsit, főleg, mert az elsődleges helyszínünk, Balázs munkahelye, egy ügyvédi iroda és annak lépcsőháza voltak. Aki régóta nézegeti a képeimet, tudja, hogy ez nekem a komfortzónámból való kilépést jelenti, ami persze nem rossz dolog, jó néha egy kicsit teljesen mást csinálni mint amit megszoktunk. Ha gondolkodni kell egy kicsit az fejleszti a kreativitást. Ha pedig siker koronázza az erőfeszítéseinket az már csak …
Tudjátok, vannak azok az emberek, akikről nem tudjuk, honnan ismerjük Őket, vagy, hogy mikor és hol találkoztunk először. Csak azt tudjuk, hogy régre nyúlik vissza az ismeretségünk, sőt talán írhatom, hogy barátságunk. Ricsi az a srác, akivel ha összefutunk egy baráti összejövetelen, rendezvényen vagy egy esküvőn, na abból tuti, hogy egy jó beszélgetés lesz, mert azonnal megvan a közös hang, mindegy mennyi idő telt el közben! Aztán egyszer csak kiderül, hogy Ricsinek van egy barátnője, aki úgy válik részévé ezeknek a véletlennek látszó találkozásoknak és beszélgetéseknek, mintha mindig is részük lett volna. Amikor pedig Ők ketten megkeresnek azzal, hogy összekötik …
Akik nézték a Brickleberry c. sorozatot, emlékezhetnek arra a jelenetre, amikor Malloy a börtönben, a bandájától a következő szöveggel védi meg a barátját: – Jó gyerek, környékünkön lakott. No, Ákossal pont ez a helyzet, bár az igazat megvallva őszintén remélem, hogy sosem kerülünk majd börtönbe. A lényeg és amiért ezt leírtam (már azon túl, hogy, ha mégis börtönbe kerülnénk, akkor Ákos tudja majd mit kell mondani ahhoz, hogy ne szúrjanak le) hogy lássátok milyen régi ismeretség fűz Ákoshoz (és a bátyjához Tamáshoz is, akinek amúgy szintén fotóztam az esküvőjén). Mondhatni együtt nőttünk fel, szóval eléggé kíváncsi voltam, hogy ki lehet …
Havas fotózásnak indult. Vagyis azt szerettünk volna, de az időjárás sajnos nem kívánságműsor és hiába lestük az időjárásalkalmazást, élhető távolságon belül nem jelzett fotózható havat. Pedig azt mondják Svájc szép ilyenkor kora tavasszal. Végül a Pilisben kötöttünk ki és a Teve-szikla környékén barangolva fotóztunk. Így lettek jegyes képei Alexának és Krisznek, végül hó nélkül, de legalább annyira fázva mintha hóban fotóztunk volna. Rég írtam már jegyes fotós bejegyzés végére ezt, de nagyon várom az esküvőt! 🙂
A jegyes fotózás után azt azért már sejteni lehetett, hogy nagy baj nem lehet ezzel az esküvővel, de az időjárás azért tartogatott meglepetéseket a számunkra. Szerencsére a szertartás alatt nem esett, amikor meg később a buli alatt igen azt a javunkra fordítottuk (lásd borítókép). Ezúton is hálásan köszönöm Alexának, hogy elázott a fenti képért! Egy igazán szép és meghitt esküvőt fotózhattunk azon a borongós kora-őszi szombaton, remek hangulatú készülődéssel, esőmentes szertartással és fergeteges bulival. Andi, Ákos: Hálásak vagyunk, hogy minket választottatok, élmény volt az esküvőtökön fényképezni! Sok boldogságot kívánunk, annyit ahány esőcsepp van a fenti fotón! Szeressétek egymást ha esik …
Általában, ha egy párnak nincs konkrét helyszínötlete a jegyesfotózásra azt szoktam tőlük kérdezni, hogy városi vagy inkább természetközeli helyszínt képzeltek el ezekhez a képekhez háttérként? Ancsa és Gábor az utóbbi mellett tették le a voksukat, így a Mecsek végeláthatatlan helyszín kínálatából válogattunk, amikor együtt fotózni indultunk.
Hosszú évek óta tartó barátság fűz Petihez így nagyon jó érzés volt mellettük lenni aznap. Sokszor írtam már arról, hogy hiába igyekszünk a baráti kapcsolat kialakítására a párjainkkal és hatódunk meg sokszor a sírás határáig, vagy akár még azon is túl egy-egy szertartáskor, vagy szülőköszöntőkor, egy picit azért mégis csak más olyasvalakit házasodni látni és fényképezni, aki évek óta áll közel a szívünkhöz. Itt most ez történt. Szandzsi, Peti: rajongjatok egymásért mindig azzal a szerelemmel amivel ott, akkor, aznap kimondtátok az Igent. Sok boldogságot!
Gyönyörű júniusi szombatra virradt Kinga és Balázs nagy napján. Olyan volt mint a nagy könyvben. A lényegre koncentráltak, nem vesztek el az apróságokban és nem stresszeltek a készülődés alatt. Így kell házasodni! A kreatív fotózásra egy kicsivel később került sor, így a nagy nap képei már majdnem elkészültek amikor a kreatív fotózásra mentünk és bár nem gondoltuk, hogy így lesz, a fotózás végére még egy kis napfényt is kaptunk. Kinga, Balázs: Köszönjük, hogy osztozhattunk az örömötökben és megörökíthettük azt! Sok boldogságot kívánunk! 🙂 A kreatív fotózás képei: A nagy nap képei:
