Hellyel közzel tartottam mindig azt a saját háziszabályomat, hogy karácsonyi fotózásra csak olyan családokat „engedek be” akiket már fotóztam korábban, mert szerintem ehhez a műfajhoz még jobban kell, hogy kapcsolat legyen a fotós és azok között az emberek között akiket éppen fényképez. De mire is valók a szabályok? Arra, hogy megszegjük őket. Ebben az esetben pedig pont olyan volt a fotózás, mintha évek óta fényképezném Vicust, Bogit és Gyurkát, szóval köszönöm az élményt Nektek! 🙂

Dórit egy esküvőn ismertem meg, aztán évekig nem találkoztunk, mindig csak beszéltünk róla, hogy majd egyszer kellene egy sorozatot készíteni, de vagy az időjárás, vagy az időpont nem volt alkalmas, szóval vártunk. Persze, ami késik az jön, így el is jött a fotózás napja. Szerintetek megérte várni rá? Ha Te is szeretnél magadról képeket, nincs más dolgod mint jelezni nekem! 😉

Nem először fotóztam Angit és Buxát, hiszen ott volt ajegyes fotózásuk, ott voltunk az esküvőjükön és az esküvői kreatív sorozatukat is mi készíthettük el, szóval örültem amikor azzal kerestek meg, hogy mivel hamarosan bővül a család, szeretnék a várakozást is fényképeken megörökíttetni és ezzel kapcsolatban is rám gondoltak. Nem Ők az egyetlen ilyen család és ez a töretlen bizalom nagyon jól tud esni, főleg ha valaki a tőlem megszokotthoz képest merőben más koncepcióval áll elő és azt is rám meri bízni. A komfortzónából kilépni és teljesen mást csinálni mint addig, nem is olyan könnyű, de többségében valami egészen klassz sül …

Brigivel a nyári kültéri portrésorozata után, ezúttal a beltéri portréfotózás és a boudoir fotózás határain mozogva készítettünk egy közös sorozatot, melyhez Kozarics Viktor biztosított ruhákat számunkra, amikben ezúttal sem kellett csalódnunk. Brigi csodálatosan festett bennük (mármint nem úgy festett…vigyáztunk rájuk). Ezt igyekeztem megörökíteni, így születtek az alábbi képek. Fogadjátok őket szeretettel!

Az esküvők, a családi fotózások és egyéb szorosan a profilhoz kapcsolódó projektek miatt egy kicsit lassan őrölnek azok a malmok amelyek a hobbiprojektek és a szerelemfotózások képein dolgoznak, de ez nem jelenti, hogy nem készülnek a boszorkánykonyhámban olya portrésorozatok, mint pl. ez is amit Mária Violával közösen álmodtunk meg. A kivitelezésben és a sminkben Rékai Lilla segítségéért vagyunk hálásak! 🙂

Via és Balázs klasszikus őszi jegyes sorozatot szerettek volna, és úgy is öltöztek fel, ahogy egy ilyen sorozathoz illik. Az eredmény nem is maradt el, kellemes, őszi hangulatú képeket sikerült készítenünk, két szerelmesről akik épp házasodni készülnek, ráadásul miközben a Mecsek narancsba, sőt néhol vörösbe boruló erdeiben sétáltunk, rengeteget nevettünk. Annyira sokat, hogy a Nap miközben még szebbre festette az őszi erdő fáinak lombjait, a horizont mögé bukott. Mit is mondhatnék, nagyon várom az esküvőt! 🙂

Ha februárban házasodsz, akkor az elvárások ritkán találkoznak a valósággal. Mert mit is várunk egy téli esküvőtől? Hóesést, havat és havas képeket, téli hangulatot, de ez sajnos csak ritkán adatik meg. Zsófi és Balázs esküvőjének napján viszont kis túlzással országos havazásra ébredhettünk és nem csak, hogy bőven kitartott mire Veszprémbe értünk, de még a délutáni gyors kreatív fotózáskor is el tudtunk kapni egy kicsit belőle az Eplénybe vezető úton, szóval az időjárásra sem lehetett panaszunk. Megható és személyes szertartást egy gyors csoportfotózás és egy finom ebéd követett, hogy aztán fotózni induljunk és végül egy szűk körű, de annál fergetegesebb buli …

Sokszor írom, hogy a jegyes fotózás nem annyira a képekről, hanem a fotós és a pár között, jegyes fotózás közben felépülő hidakról szól. Persze, azért a közben elkészülő képek is fontosak. Hiába ismertem Zsófit korábbról, azért izgultam egy kicsit, főleg, mert az elsődleges helyszínünk, Balázs munkahelye, egy ügyvédi iroda és annak lépcsőháza voltak. Aki régóta nézegeti a képeimet, tudja, hogy ez nekem a komfortzónámból való kilépést jelenti, ami persze nem rossz dolog, jó néha egy kicsit teljesen mást csinálni mint amit megszoktunk. Ha gondolkodni kell egy kicsit az fejleszti a kreativitást. Ha pedig siker koronázza az erőfeszítéseinket az már csak …

Az idei év első jegyes fotózásán Bogit és Norbit fényképeztem. Amikor a Mecsek egyik általam kedvelt helyszínére, a volt vidámpark területére megérkeztünk, a természet még épp csak ébredezni látszott téli álmából. Ennek ellenére egy két kabát nélküli képet is elkattintottam az esküvőre készülő szerelmespárról, sőt egy szál virágzó leánykökörcsint is megkértem, hogy egy kép erejéig vigyázzon a jeggyűrűre.

Aggódtunk az időjárás miatt, mielőtt fotózni indultunk volna Dórival, de mint utólag kiderült feleslegesen tettük. Épp optimális körülmények fogadtak minket szinte az összes helyszínen amit bejártunk, ahol ellenfény kellett ott ellenfényt kaptunk, ahol szép szórt fényt szerettem volna használni ott pedig azt. Reméljük lesz még lehetőségünk Dórit fotózni! 🙂