Boró és Zoli már rutinosnak számítanak a fényképezőgépem előtt, az esküvőjükön kívül is számtalan alkalommal fotóztam már Őket, sőt, Levivel is mondhatni spanok lettünk az elmúlt néhány fotózás alatt, de Zalán még nagyon új volt ebben a történetben, a szó minden értelmében, hiszen épp csak megszületett. Amúgy Ő is derekasan helyt állt a Studio Inside-ban.

Hellyel közzel tartottam mindig azt a saját háziszabályomat, hogy karácsonyi fotózásra csak olyan családokat „engedek be” akiket már fotóztam korábban, mert szerintem ehhez a műfajhoz még jobban kell, hogy kapcsolat legyen a fotós és azok között az emberek között akiket éppen fényképez. De mire is valók a szabályok? Arra, hogy megszegjük őket. Ebben az esetben pedig pont olyan volt a fotózás, mintha évek óta fényképezném Vicust, Bogit és Gyurkát, szóval köszönöm az élményt Nektek! 🙂

A helyszín még mindig a Studio Inside, ám ezúttal Villő hozta el a szüleit, hogy készüljön róluk néhány családi fotó. Azt azonban még Villő sem sejtette, amikor a kis talpacskáival fellopakodott a studiohoz vezető lépcsőkön, hogy a szüleit már tizedszerre fotózom. Bizony, bizony szalad az idő! 🙂

Zsófi és Balázs még csak ketten voltak amikor az esküvőjüket fényképeztem. Ennek már több mint tíz éve, azóta három csodaszép gyerkőccel gyarapodott a családjuk. Nekik volt köszönhető, hogy arra az órácskára elképesztő élettel telt meg a Studio Inside, a falak pedig gyereknevetést visszhangzottak.

Ahogy az utolsó róluk szóló blogbejegyzésben is írtam, már nem számolom, hányadik alkalommal járnak nálam fotózáson Beus és a Jencik. Az apropó ezúttal születésnap helyett a karácsony volt, mi pedig biztosra mentünk, időben elkészítettük ezeket a képeket, hogy mindenki karácsonyfája alá eljuthassanak, ahova el kellett nekik. A helyszínt ezúttal is a Studio Inside biztosította. 🙂

Júlia néhány karácsonyi portréképért ugrott be hozzám a Studio Inside-ba, én pedig nagyon örültem, hogy ott járt, mert egyrészt így Nektek is megmutathatom ezeket a képeket, másrészt pedig direkt módon bizonyítottuk, hogy karácsonyi fotózásra menni, nem csak családdal lehet. 🙂

Ahogy kezdett letisztulni, hogy milyen esküvője  is lesz Biának és Bécinek, úgy kezdtem el egyre jobban várni azt. Nem véletlenül! Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy mindig is szerettem a formabontó, a hagyományosnak mondhatótól távolodni próbáló esküvőket, de december tizenötödikén, csütörtökön házasodni és bejglit majszolni közben, azért még a magamfajta sokat látott és a különlegeshez vonzódó esküvőfotóst is megmozgatja. Bia és Béci pedig mindent megtettek azért, hogy ez a nap, a formabontó mellett tökéletes is legyen. Fantasztikus szolgáltatói csapattal házasodtak (a VLOG leírásában megtaláljátok a szolgáltatói listát), amit aztán egy fergeteges bulival ünnepeltek meg, amely a hab volt a …

Tudom-tudom, a bejegyzés címébe a kétlábúak keresztnevei kerültek, de ez ne tévesszen meg benneteket! Ez a fotózás igazából Oszkárról a tacskóról szólt, Bea és Sanyi csak elkísérték, hogy kedvére amputálhasson néhány testrészt egy plüssmedvéről. Dr. Oszkár azért megengedte, hogy a bravúros operáció közben készítsünk néhány felvételt, így én sem voltam ott hiába. 🙂

Rózsa és Maik igazi karácsonyi fotókat szerettek volna, ezért nem csak különféle karácsonyi kellékeket és ruhadarabokat hoztak magukkal a fotózásra, de Bruno-t a rénvizslát is, aki méretei ellenére, igencsak otthonosan mozgott a studioban, sőt egészen segítőkésznek bizonyult. Még akkor sem ijedt meg különösebben amikor rá kezdtünk el különféle kiegészítőket aggatni, ami azért valljuk be, dicséretes.

Talán emlékeztek még Niki és Dénes esküvői képeire ahol ugyan még kevesebben voltak egy születendő gyermekkel és egy kutyussal, de azóta ezeket pótolták, szóval adta magát a dolog, hogy karácsonyi fotósorozat formájában mutassuk meg a családot érintő változásokat és mi éltünk is ezzel a lehetőséggel.