Ez a sokadik olyan bejegyzés itt a BLOG hasábjain, amit azzal kezdek, hogy a bejegyzésben szereplőket nem először fotóztam. Nem tudom, hogy azért van-e ez így mert már több, mint tíz éve fotózlak benneteket és a nagy számok törvénye alapján, sok emberből, vissza is sokan tértek, vagy azért mert jól csinálok valamit, de én szeretném hinni, hogy egy kicsit a másodikról is szó van és ez jó érzéssel tölt el. Jó nem csak látni, de megörökíteni az életetek fontosabb mérföldköveit. Márpedig amikor új élet érkezik egy családba az fontos mérföldkő és maga a várakozás is fontos része a folyamatnak. Esztivel …

Nem először fotóztam Angit és Buxát, hiszen ott volt ajegyes fotózásuk, ott voltunk az esküvőjükön és az esküvői kreatív sorozatukat is mi készíthettük el, szóval örültem amikor azzal kerestek meg, hogy mivel hamarosan bővül a család, szeretnék a várakozást is fényképeken megörökíttetni és ezzel kapcsolatban is rám gondoltak. Nem Ők az egyetlen ilyen család és ez a töretlen bizalom nagyon jól tud esni, főleg ha valaki a tőlem megszokotthoz képest merőben más koncepcióval áll elő és azt is rám meri bízni. A komfortzónából kilépni és teljesen mást csinálni mint addig, nem is olyan könnyű, de többségében valami egészen klassz sül …

Igen, Jencik. Kettő. Illetve, itt még csak másfél. Beust és Jencit már nem először fotóztam, volt több páros ésjegyes fotózásuk és az esküvőjükön is ott voltunk. Éppen ezért madarat lehetett volna fogatni velem, amikor Beus elárulta: babát várnak. A kis Jenci azóta megérkezett, mindenki jól van, a babavárós képeiket pedig most Ti is megnézhetitek.

Most jöttem rá, hogy szinte mindig csak az anyuka nevét írom a blogposzt címébe, pedig apát sem kellene kihagyni a dologból. Nem is hagytuk ki, szóval mostantól igyekszem majd mindig figyelni rá, hogy már a blogposzt címében is utaljak rá, hogy egy gyermek megszületéséhez bizony két ember kell. Maja és Jani is ketten döntöttek úgy, hogy gyermeket vállalnak, szóval a kismamafotózásban is aktívan számítottunk Jani részvételére és Ő nem is okozott csalódást. Maja és Jani a jegyes fotózásukkal és az esküvőjükkel együtt harmadszor álltak a fényképezőgépem elé, szóval tekinthetjük Őket „márkahű”, visszatérő ügyfélnek. Ez úton is köszönöm a bizalmat és …

Nem első ízben fotóztam Orsiékat, hiszen ott volt például az esküvőjük is, de a helyszín új volt. Szerencsére bőven beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mindent találtunk amiért odamentünk, így egy kellemes sétát tettünk a zuglói Japánkertben és még az esőt is nagyrészt megúsztuk. Igaz a fotózás előtt szemerkélt egy kicsit, de a fotózás idejére pont elállt, így születtek meg az alábbi képek.

Évivel kisiskolás korunk óta ismerjük egymást, szóval (de nem csak ezért) boldogan mondtam igent, amikor Zolival arra kértek, hogy készítsek róluk egy babavárós sorozatot. Kellemes sétát tettünk és közben fotóztunk és beszélgettünk. Amikor ezeket a sorokat írom Marci, már elmúlt négy hónapos, és egészséges mint a makk. 🙂

Ha jól számolok, akkor ötödik alkalommal fotóztam Krisztit és Rajmit egy fotózás főszereplőiként. Azt, hogy egyéb formában hányszor került legalább egyikük így vagy úgy a fényképezőgépem elé, össze sem tudom számolni, de ez jól is van így, hiszen a barátaim. Ezt a fotózást most a barátaiktól kapták ajándékba, akik el is kísértek minket a fotózásra és ha már ott voltak közös képek is készültek, szóval ez egy igazán klassz ajándék volt. Egyébként amikor ezeket a sorokat írom, Villő, aki itt még vígan lubickolt anya pocakjában, már elmúlt fél éves (igen, egy kicsit meg vagyok csúszva a blogolással) és szépen cseperedik!

Régóta szerettem volna egy olyan igazi kismamás sorozatot, ahol tényleg minden adott a szép hosszú ruhát is beleértve, Klau és Isti pedig nem okoztak csalódást, tényleg mindenre odafigyeltek, hogy ezek a képek elkészülhessenek. Nagyon klassz fotózás volt!

Kriszti és Gábor az esküvőjük után babavárós fotózásra jöttek el hozzánk, vagyis együtt mentünk. A cél az volt, hogy szép, fotózásra is alkalmas levendulást találjunk, ráadásul az időponttal és az időjárással is bajban voltunk, de végül sikerült megtalálnunk az előbbi körülmények olyan metszetét, amely szerencsésnek bizonyult. Ott voltunk mi, ott volt Kriszti és Gábor is, sőt Emma is és ott volt a Kőröshegyi Levendulás is, akiknek ezúton is köszönjük, hogy rugalmasak voltak az időponttal kapcsolatban. Emma azóta megszületett és szépen cseperedik! 🙂

Encsivel és Krisztiánnal egy siófoki lagzin találkoztunk. Ők akkor talán még nem is sejtették, hogy egyszer ilyen képeket fogunk készíteni róluk, igaz, hogy mi sem. Azóta Heni, aki akkor még Anya pocakjában volt, megszületett és szépen cseperedik. A helyszínt ezúttal a PTE Botanikus Kertje biztosította, ezúton is köszönjük a lehetőséget! 🙂