Réka először hozta el a szüleit a Studio Inside-ba egy jó kis karácsonyi családi fotózásra. Ez volt Réka első fotózása,  legalábbis pocakon kívül mindenképpen, de, ahogy a képeken is láthatjátok, olyan mintha erre született volna. Még a vicceimen is nevetett, pedig ez nem mindenkinek megy elsőre, vagy legalábbis nem őszintén. Egy szó mint száz, ez a karácsonyi fotózás is remekül sikerült! Jövőre találkozunk! 🙂

Boró és Zoli már rutinosnak számítanak a fényképezőgépem előtt, az esküvőjükön kívül is számtalan alkalommal fotóztam már Őket, sőt, Levivel is mondhatni spanok lettünk az elmúlt néhány fotózás alatt, de Zalán még nagyon új volt ebben a történetben, a szó minden értelmében, hiszen épp csak megszületett. Amúgy Ő is derekasan helyt állt a Studio Inside-ban.

Ahogy az a karácsonyi fotózásokkal általában lenni szokott, Bea és Sanyi szintén nem „első bálozók” a kérdésben, sőt, talán a legelsők között fotóztam Őket ilyen apropóval, jártak már nálam egy kutyával, két kutyával, de ikreket várva még sosem. Ezúttal a kutyik otthon maradtak, mi pedig kihasználtuk az alkalmat és nem csak karácsonyi, de babavárós képeket is készítettünk a Studio Inside-ban.

Újra a Studio Inside-ban vagyunk, újra apró talpacskák tapossák a lépcsőt, hogy az eddigi legszebb karácsonyi dekorációban készüljenek róluk képek. A fotózás után, este Koli pedig azt krédezi az anyukájától, hogy „Ugye, holnap is megyünk a Ricsihez?” Azt hiszem ennél nagyobb elismerés nem kell.

Hellyel közzel tartottam mindig azt a saját háziszabályomat, hogy karácsonyi fotózásra csak olyan családokat „engedek be” akiket már fotóztam korábban, mert szerintem ehhez a műfajhoz még jobban kell, hogy kapcsolat legyen a fotós és azok között az emberek között akiket éppen fényképez. De mire is valók a szabályok? Arra, hogy megszegjük őket. Ebben az esetben pedig pont olyan volt a fotózás, mintha évek óta fényképezném Vicust, Bogit és Gyurkát, szóval köszönöm az élményt Nektek! 🙂

A helyszín még mindig a Studio Inside, ám ezúttal Villő hozta el a szüleit, hogy készüljön róluk néhány családi fotó. Azt azonban még Villő sem sejtette, amikor a kis talpacskáival fellopakodott a studiohoz vezető lépcsőkön, hogy a szüleit már tizedszerre fotózom. Bizony, bizony szalad az idő! 🙂

Zsófi és Balázs még csak ketten voltak amikor az esküvőjüket fényképeztem. Ennek már több mint tíz éve, azóta három csodaszép gyerkőccel gyarapodott a családjuk. Nekik volt köszönhető, hogy arra az órácskára elképesztő élettel telt meg a Studio Inside, a falak pedig gyereknevetést visszhangzottak.

Egy lemondott időpont, ennyi kellett ahhoz, hogy ezek a képek elkészüljenek Viviről, aki nem épp a visszafogott hajszíneiről híres. Ezúttal egy sokszínű, színátmenetes összeállításban jelent meg a fotózáson, de ezért nem vontam le tőle pontot, hiszen szegénynek nem volt összesen egy órája eldönteni, hogy odaér-e az időpontra vagy nem. Jelentem: odaért!

Ahogy az utolsó róluk szóló blogbejegyzésben is írtam, már nem számolom, hányadik alkalommal járnak nálam fotózáson Beus és a Jencik. Az apropó ezúttal születésnap helyett a karácsony volt, mi pedig biztosra mentünk, időben elkészítettük ezeket a képeket, hogy mindenki karácsonyfája alá eljuthassanak, ahova el kellett nekik. A helyszínt ezúttal is a Studio Inside biztosította. 🙂

Tudom-tudom, a bejegyzés címébe a kétlábúak keresztnevei kerültek, de ez ne tévesszen meg benneteket! Ez a fotózás igazából Oszkárról a tacskóról szólt, Bea és Sanyi csak elkísérték, hogy kedvére amputálhasson néhány testrészt egy plüssmedvéről. Dr. Oszkár azért megengedte, hogy a bravúros operáció közben készítsünk néhány felvételt, így én sem voltam ott hiába. 🙂