avagy, hogyan segítsem a fotós munkáját az esküvő előtt, közben és után?
Az esküvő életetek egyik, ha nem a legdrágább bulija. Fontos, hogy jól érezzétek magatokat közben, hogy rátok jellemző legyen, hogy a magatokénak tudjátok érezni. Ez az írás a fotós kiválasztására és a vele való együttműködésre fókuszálva igyekszik segíteni egy kicsit ebben. Telis tele vannak az online fórumok, kérdezős-válaszolós oldalak és esküvői csoportok (leendő) párok kérdéseivel azzal kapcsolatban, hogy hogyan válasszanak fotóst, érdemes-e egyáltalán professzionális esküvői fotográfust megbízni.
Fotós?Minek?
Rengeteg helyen olvasom, hogy felesleges pénzkidobás fotósra költeni, mert úgyis mindenkinél lesz fényképezőgép és a Józsi meg a Klári esküvőjén is jobb fotókat csináltak a rokonok és a barátok mint a „profi” fotós. Ez sajnos tévedés lesz, ha csak a rokonok nem szaladgálnak egy egész napos esküvő végigfotózására alkalmas professzionális felszereléssel és azt használni képes szakmai tudással, ami mellé megfelelő látásmód, elhivatottság és rutin is társul.
(Nem minden fényképezőgép, ami annak néz ki. Egy átlagosnál nagyobb belépőszintű tükörreflexes fényképezőgép egy-két amatőr objektívvel, nem tartozik a fenti kategóriába és az sem elegendő, ha valaki szépen tud virágokat vagy tájat fényképezni. Persze vannak kollégák is (sajnos elég sokan) akik azt gondolják, hogy ez, vagy ennek egy része már elég, és büszkén hirdetik magukat esküvőfotósként, hiányos felszereléssel és tudással. Így lesznek azok a „profi” fotósok akiknél Marika néni is jobb képeket készít. Tény, hogy Ők olcsók, akár száz-százötvenezer forintért vagy még talán ennél kevesebbért is elvállalnak egy egész napos esküvőt, de ha maradandó emléket szeretnél az esküvődről és valóban fontosak ezek a képek, akkor elkerülöd ezt a kategóriát még akkor is ha egyes női magazinok pontosan ezt az árkategóriát jelölik meg, mint a fotósra költendő „reális” összeget. Ez alól egy kivétel van, a portfolióját építő tehetséges kezdő aki épp betörni készül a piacra. A rossz hír az, hogy mire számodra kiderül, hogy valóban tehetséges-e, addigra késő lesz. Már lefotózta az esküvődet, vagy jól, vagy rosszul.)
Lehet, hogy pont a Te rokonod/jó barátod az, akinek megvan mindene ehhez, de elég kicsi rá az esély, hogy valaki úgy költi el egy középkategóriás autó árát, a fotós felszerelésére, hogy közben nem is ezzel foglalkozik és ezt csak hobbi szinten űzi, de azért a szükséges tudást is megszerezte hozzá és ehhez a megfelelő látásmód és érzelmi intelligencia is társul, sőt rutinja is van, ismeri a nap buktatóit, tud segíteni, tanácsot adni ha szükség van rá. Sajnos nem egy kolléga billentyűzetéből/szájából láttam, illetve hallottam már, hogy ellenzik a házasságot, nem hisznek benne. Ezzel persze nem lenne baj, de ilyen esetben joggal merül fel a kérdés, hogy ha ez így van, akkor milyen érzelmi háttere lehet annak, hogy pont ezt a hivatást választották? Meglátásom szerint az, aki nem tudja átélni a pillanatot, megörökíteni sem tudja azt jól. Hiába valódi a pillanat és a pillanatot szülő érzelmek, a fényképen már nem lesznek azok, nem lesz őszinte. Meggyőződésem, hogy az esküvőfotózás nem csak felelősség, de hivatás is, szerelembe kell esni hozzá és élvezni kell, mert ha valaki csak a pénzért csinálja, az nem fog tudni igazán jó képeket készíteni.
Vendég leszek, vigyek fényképezőgépet?!
Eszedbe ne jusson! Hidd el, hogy akkor teszed a legnagyobb szívességet a párnak és családjaiknak – magadról már nem is beszélve –, ha valóban meghatódni, ünnepelni, táncolni, enni-inni, bulizni mész el az esküvőjükre, nem pedig azért, hogy önmegvalósíts. Tudom, hogy azt gondolod, hogy ha nem fotózol le valamit, akkor azt a fotós biztosan elszalasztja, de ha hagyod dolgozni, nem fogja. Ez a munkája, ezért van ott. Ha van megbízott fotográfus az esküvőn, azért van, hogy ne maradjon le egyetlen fontos pillanatról sem, nem kell, hogy ezekben a pillanatokban Te is ott legyél a fényképezőgéped kijelzőjét bámulva, vagy a fényképezőgéped autófókusz segédfényével megvilágítva és zöld, narancs illetve piros színűre festve a párt, ahelyett, hogy átadnád magad az élménynek és éreznéd a varázslatot abban, hogy itt most tényleg valami csodálatos dolog történik. Gondolj csak bele, két ember épp örökre összeköti az életét, örök hűséget fogadnak egymásnak, Te pedig belevillogsz a vakuddal, lehetőleg sorozat módban egymás után hatvanötször. Nem, én nem vakuzom, legalább is az esetek döntő többségében kerülöm a használatát, részben a fentiek miatt, hiszen agyonvágja a hangulatot. Persze van ahol nincs más lehetőség, de pont azért dolgozom olyan felszereléssel ami lehetővé teszi, hogy csak indokolt esetben vakuzzak, hogy ahol nem muszáj, ott ne kelljen.
Ha attól félsz, hogy a képek nem jutnak majd el hozzád, kérd a párt, hogy valamilyen formában juttassák el neked őket. Egyébként egész fotókiállítást tudnék rendezni azokból a fotókból, ahol épp csak a pár kezében/arca előtt nincs fényképezőgép. Ne öljük meg ezzel a hangulatot! Hagyd otthon a fényképezőgépedet, éld át, éld meg a pillanatot és érezd jól magad! Hidd el, nem fogod megbánni, már csak azért sem, mert így a fotográfus rólad is készíthet jó képeket, anélkül, hogy az arcod eltakarná egy fényképezőgép, a mobilod, vagy a tableted.
A legegyszerűbb kedves menyasszony, kedves vőlegény, ha felhívjátok a meghívottak figyelmét arra, hogy az esküvőtökön hivatásos fotográfus (és cinematográfus/videós) kolléga dolgozik, akinek fizetsz a képeiért/snittjeiért azért, hogy a násznép önfeledten, átadhassa magát az élménynek és veled együtt örülhessen. Kérd meg őket, udvariasan, hogy hagyják otthon a képrögzítő eszközeiket és hagyják dolgozni a szolgáltatóidat, adják át magukat az élménynek!
Segíts a Fotósnak!
A fényképezéshez fény kell, ne kérjétek a helyszíneken szolgálatot teljesítő fényért (is) felelős szolgáltatókat, hogy kapcsolják le a fényforrásokat, és pláne ne kapcsoljátok le Ti magatok, hiszen ezzel pont saját magatok (és a fotográfus) alatt vágjátok a fát. A mai professzionális technika már alkalmas arra, hogy akár félhomályban is dolgozhassunk, de a teljes sötétség már ezeknek az eszközöknek is sok/kevés. Ne feledd a fényképezőgép érzékelője koránt sem olyan érzékeny, mint az emberi szem, tehát ha Te látsz, nem jelenti, hogy fényképezni is lehet.
Ha egy fotósra bízod az események megörökítését, meg kell bíznod benne – felismeri a pillanatokat és amíg a nagynéni a fotós vállát kopogtatja két percenként, mert az egyik kis lurkó aranyosan eszi a tortát, addig a fotós lemaradhat arról, ahogy a pár a sarokban összebújva táncol. Ne kiálts a párnak, hogy „Hé, idenézzetek!” mert ettől a mondattól már elkezdenek valahogyan viselkedni, mosolyognak a fényképezőgépbe vagy épp elfordítják az arcukat. Így lesz a romantikus összebújós, természetes képből egy sokadik olyan fotó, amin a szereplők bárgyún a fényképezőgépre vigyorognak.
Fontos, hogy az esküvői portrék a naplementéhez közeli időpontban készüljenek mert ilyenkor a nap fénye a légköri viszonyok miatt jóval melegebb színhatású és mivel alacsonyan jár nem is rajzol hatalmas árnyékokat az arcokra, jobb és könnyebb vele dolgozni, szebb lesz a végeredmény. Ez a Ti napotok, az esküvő nem a násznép szórakoztatásáért van. A násznép „feladata”, hogy veletek örüljön, ünnepeljen. Megbízhattok vőfélyt/ceremóniamestert, aki játékokkal szórakoztatja a násznépet amíg távol vagytok, de ha ez nem lehetséges illetve nem szeretnétek, egy a jegyes fotókból, vagy gyermekkori fotóitokból készült slideshow levetítése is jó lehet arra, hogy lefoglalja a násznépet, amíg a fotózás tart.
Szinte minden esküvő kapcsán felmerül, hogy érdemes-e külön napot szánni a fotózásra. Erre a válasz mindenképpen igen, hiszen minél több időt szántok rá, annál több helyszínt tudtok majd bejárni és annál változatosabb képanyag készíthető. Ha pedig a nagy napon nem tudjátok megoldani az előző bekezdésben leírt körülmények biztosítását, saját magatoknak kedveztek azzal, ha egy-két nappal korábban vagy épp később készítitek a kreatív portrékat. Amúgy ez nálunk nem feláras. Csak mondom! 😉
Vacsora
Azt vettem észre, hogy a lakodalom helyszínéül szolgáló étterem/panzió munkatársai erőltetik azt, hogy a fotós és a filmes a szolgáltatói asztalnál vacsorázzanak, lehetőleg külön helyiségben a násznéptől elszigetelve, még akkor is, ha a párnak egyébként ez eszébe sem jut. Ez nem a legjobb megoldás, hiszen ha a fotós/filmes nem látja az eseményeket, nem is tud akár evés közben felugrani, hogy megörökítse azokat. Pedig higgyétek el, a legjobb falatokat is otthagyjuk azért, hogy lefényképezzük azokat a pillanatokat amikor az ara először mer feleségként levest az ifjú férjnek, vagy amikor a tányérok kopogtatásával ösztönzik csókra az ifjú párt. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy egészen más egy olyan násznép önfeledt szórakozását fotózni, akikkel a fotós együtt vacsorázik. Látják és megszokják, hogy eszköz van a fotós kezében és épp ezért sokkal befogadóbbakká válnak. Meg merik mutatni, hogy milyen amikor ünnepelnek!
Persze szó sincs arról, hogy az esküvő, vagy bármely vendég fölé rendelnénk saját magunkat, vagy a készülőben lévő kép/mozgóképanyagokat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy segíteni szeretnénk és megpróbáljuk a lehető legjobban végezni a munkánkat. Hiszem, hogy megfelelő kommunikációval bármilyen probléma megoldható és ha a körülöttünk lévők megértik, hogy mit miért csinálunk, vagy kérünk, akkor sokkal több örömet szerezhetünk az általunk készített képekkel a párnak és csak egy kicsivel kell többet tennünk, vagy dolgoznunk, egy ilyen bejegyzés megírásával, vagy épp azzal, hogy sok századszorra is válaszolunk ugyanazokra a kérdésekre.
Válassz jól
Van egy széles körben terjesztett véleményem arról, hogy a hazai esküvői iparban dolgozók nagyjából nyolcvan százaléka alkalmatlan arra, hogy ellássa a feladatát. Sokan nem szeretnek ezért, de egy esküvő lebonyolítása csapatmunka, tehát a szolgáltatóknak akiket megbíztál, együtt kell dolgoznia azért, hogy Ti a végén azt mondhassátok: ilyen esküvőt szerettünk volna, semmit nem csinálnánk másképp. Ehhez viszont azt kell, hogy ki tudd választani abból a húsz százalékból azokat, akikre szükséged van. Az elmúlt években végigfényképezett közel százötven esküvő tapasztalatai alapján én is összeállítottam a saját listámat azokról a szolgáltatókról akikkel szívesen dolgozom együtt. Kattints IDE a listáért, és válassz jól! 🙂
Köszönöm, hogy velem tartottatok, ha van észrevételetek, véleményetek, mondanivalótok, írjátok a hozzászólások közé bátran. 🙂
Az írás második részét pedig IDE kattintva tudjátok elolvasni.
Ha még nem választottál fotóst az esküvődre, de a fentiek és a képeim alapján úgy gondolod, hogy én lennék a megfelelő ember erre, kérlek ITT kérj árajánlatot.