Jól emlékszem az idei tavaszra, egy kellemes péntek délutánra esett, hogy aztán másnap ránk rúgja az ajtót a nyár, miközben Eena és Balázs összeházasodnak, de azért ne szaladjunk ennyire előre. Nem tudom volt-e a pályafutásom alatt ennyiszer elhalasztott jegyes fotózás, mint az övék, vagy, hogy volt-e jegyes fotózás, amit ennyire közel tolt az esküvőhöz az időjárás. Azt viszont tudom, hogy jó volt ez így, mert így biztosan frissek voltak a jegyes fotózáson „tanultak” és biztos alapokon nyugodtak, azok a hidak amiket a jegyes sorozat elkészítése hivatott felépíteni a pár és a fotós közé. Klassz délután volt, épp ideális körülmények között …

Sokat töprengtünk, hogy egyáltalán elinduljunk-e, mert sem az előrejelzés, sem az ablakon öt percenként történő kinézegetés nem kecsegtetett túl sok jóval, de végül úgy döntöttünk megpróbáljuk. Jól tettük. Csilla és Szabi jegyes fotózása előtti és utáni két hétben sem nagyon volt olyan napos, kellemes koraeste mint aznap. Ez amúgy szerintem akár valamiféle jel is lehet, hihetjük, hogy csak az Ő kedvükért sütött ki a Nap arra a néhány órára, hogy a Mecsek erdeinek talajszintjét, fehér virágokba borító medvehagymamezőkön, vagy az Orfű és Abaliget közötti repcetáblával a háttérben készítsünk egy pár klassz, szerelmes fotót és közben jól érezzük magunkat. Ezek után …

A Budaörsi Kopárok remek helyszín egy jegyes fotózásra és ezt Ivett és Peti is így gondolták. Én sok éve már jártam itt fotózni – és nem hittem, hogy ezt egyszer leírom ezen blog hasábjain de – komolyan kilógott a nyelvem mire felértem a találkozónk helyéül megjelölt kis kápolnáig. Oké, persze a fotós táskám közel tizenöt kiló, de azért na! A párosunkon persze nem látszott semmi, még csak a levegőt sem kapkodták. Kicsit irigy is voltam! Egyébként amikor Pécsről elindultam, Pécsett már esett, szóval kicsit féltem, hogy elkap minket egy kiadós eső és elmossa a jegyes fotós ambícióinkat, de szerencsére pont …

Danival egy esküvői kreatív fotózás során ismerkedtünk meg. Dani tudta, hogy szeretjük ugratni az embereket, ezért elhitette velünk, hogy csak kicsit beszél magyarul és ezt a látszatot a fotózás teljes időtartama alatt fenn is tartotta, mi pedig csak álltunk a fotózás végén, amikor egy szép magyar összetett mondattal válaszolt egy kérdésre, kérdőjellel a homlokunkon. Itt tudtuk meg milyen érzés! Nem is lepődtem meg olyan nagyon amikor a jegyes fotózásukra érkezvén, Viki és Dani elsétáltak mellettem és megpróbálták eljátszani, hogy nem Őket várom, de hát én sem most jöttem le a falvédőről! Az alaphangulat tehát megvolt egy fotózáshoz és az alapanyagra, …

Via és Balázs klasszikus őszi jegyes sorozatot szerettek volna, és úgy is öltöztek fel, ahogy egy ilyen sorozathoz illik. Az eredmény nem is maradt el, kellemes, őszi hangulatú képeket sikerült készítenünk, két szerelmesről akik épp házasodni készülnek, ráadásul miközben a Mecsek narancsba, sőt néhol vörösbe boruló erdeiben sétáltunk, rengeteget nevettünk. Annyira sokat, hogy a Nap miközben még szebbre festette az őszi erdő fáinak lombjait, a horizont mögé bukott. Mit is mondhatnék, nagyon várom az esküvőt! 🙂

Sokszor írom, hogy a jegyes fotózás nem annyira a képekről, hanem a fotós és a pár között, jegyes fotózás közben felépülő hidakról szól. Persze, azért a közben elkészülő képek is fontosak. Hiába ismertem Zsófit korábbról, azért izgultam egy kicsit, főleg, mert az elsődleges helyszínünk, Balázs munkahelye, egy ügyvédi iroda és annak lépcsőháza voltak. Aki régóta nézegeti a képeimet, tudja, hogy ez nekem a komfortzónámból való kilépést jelenti, ami persze nem rossz dolog, jó néha egy kicsit teljesen mást csinálni mint amit megszoktunk. Ha gondolkodni kell egy kicsit az fejleszti a kreativitást. Ha pedig siker koronázza az erőfeszítéseinket az már csak …

A havas fotózás két dologban különbözik a többitől: az egyik az, hogy nagyon fel kell hozzá öltözni, a másik pedig az, hogy egyre kevesebbszer van rá lehetőség. Néha egész telek múlnak el anélkül, hogy havat látnánk. Adri és Bence kifejezetten havas képeket szeretett volna, de első alkalommal amikor legalább a Mecsek magasabb pontjain esett egy kis hó, sajnos lebetegedtek, így akkor el kellett napolnunk a fotózást. Akkor azzal vígasztaltam Őket, hogy szerintem lesz még hó. Igazam lett, a múlt hétvégén egy éjszaka alatt szép mennyiség hullott le a Mecsekben. Nekünk se kellett több, azonnal igent mondtam Adri kérdésére, mely szerint …

Ezzel a blogbejegyzéssel még adós voltam, így most pótlom eme hiányosságomat. Orsi és András őszi jegyes képeket szerettek volna, ezért aktívan figyeltük az időjárást és a környezetünket, hogy olyan időpontot találjunk a fotózásukhoz, amikor az erdő már felvette az őszi gúnyáját, de azért még nincs nagyon hideg. Emiatt egyszer halasztottunk is, mert elég ramaty volt az idő, de, valószínűleg itt is igaz, hogy semmi sem történik véletlenül. A fotózás napján végül gyönyörű időnk volt, azt hiszem, hogy ez a képeken is látszik. Fogadjátok szeretettel Orsi és András jegyes fotóit!

Tudjátok, vannak azok az emberek, akikről nem tudjuk, honnan ismerjük Őket, vagy, hogy mikor és hol találkoztunk először. Csak azt tudjuk, hogy régre nyúlik vissza az ismeretségünk, sőt talán írhatom, hogy barátságunk. Ricsi az a srác, akivel ha összefutunk egy baráti összejövetelen, rendezvényen vagy egy esküvőn, na abból tuti, hogy egy jó beszélgetés lesz, mert azonnal megvan a közös hang, mindegy mennyi idő telt el közben! Aztán egyszer csak kiderül, hogy Ricsinek van egy barátnője, aki úgy válik részévé ezeknek a véletlennek látszó találkozásoknak és beszélgetéseknek, mintha mindig is részük lett volna. Amikor pedig Ők ketten megkeresnek azzal, hogy összekötik …

Nagyon sokszor, sokféle formában írtam és beszéltem már arról Nektek, hogy mennyire jó, ha a hozzátok vagy a kapcsolatotok mérföldköveihez kapcsolódó helyszíneket is beillesztünk a fotózásaitokba. Amandát és Tamást nem kellett győzködni. A fotózást abban a gimnáziumban kezdtük, ahol padtársakként a diákéveiket töltötték, aztán pedig az első randijuk helyszínével folytattuk a sort. Őszintén szólva, az első képeken látható képekre készültem, így teljesen váratlanul ért amikor az egyik teremben Tamás zongorán kezdett játszani Amandának, hihetetlen hangulatot adva ezzel a további képeknek (ezt egyébként a VLOG epizódban meg is hallgathatjátok). Ezek után már csak hab volt a tortán, hogy a Malomvölgyi tónál …