Szóval két pici gyerekkel és vizslával közel két és félezer kilométert utazni nem egyszerű, ezt kezelhetjük tényként. Orsi és István is így tettek amikor megkértek minket, hogy ha már amúgy is a festői szépségű Svájcban élnek, látogassuk meg Őket és készítsük el az általuk javasolt helyszíneken a kreatív fotóikat. Mielőtt rohannátok Svájcba fotózni: gyerekek és vizsla nélkül sem egyszerű ennyit utazni, de azért megéri. Az utazás és a fotózások közben forgatottvLOGunkat IDE kattintva tudjátok meglesni.
A menetrend nagyjából úgy festett, hogy pénteken korán reggel indultunk Pécsről és Budapestet érintve (itt vettük fel Orsi ruháját) mentünk Ausztrián és Németországon keresztül egészen Svájcig. Vacsoráztunk egyet, egyeztettünk a helyszínekről és az időjárásról, ellenőriztük, hogy a tervezett helyszínek megközelíthetőek-e (mert ezeket a hágókat azért télen lezárják, ezzel mondjuk hatalmas szerencsénk volt) majd aludni tértünk.
Az első helyszínünk az Engstlensee és környéke volt. Szerencsére nem volt tömeg, alig néhány horgász esetében kellett arra figyelnünk, hogy ne legyenek a háttérben (persze, tudom, lehet ezt utólag javítani volt ahol kellett is, de azért egyszerűbb ha nem kell). Megvártuk a naplementét, aztán amíg teljesen besötétedik és készítettünk néhány csillagos felvételt is, hogy aztán nagyjából két óra autózás és a másnapi terveink egyeztetése után ismét aludni térjünk.
Másnap reggel – reménykedve a hajnali fényekben – korán keltünk, de napkeltés fotózásra a köd miatt esélyünk sem volt. Volt viszont hideg, szóval egy gyors fotózást követően visszamentünk, hogy rápihenjünk egy kicsit a következő utazásra. Közben Juci és Tibi is beugrottak egy kicsit beszélgetni, de aztán indulnunk kellett, hogy a lehető legjobb körülmények között érkezzünk meg a Sustenpassra, ahol gleccserrel, alpesi csúcsokkal és tóval terveztünk fényképezni. Ezeket a törekvéseinket egyébként siker koronázta.
Gyönyörű helyszíneken jártunk, összesen több mint háromezer kilométert utaztunk négy nap alatt, ami elég sok, de szerintem megérte.