Rohan az idő, ennek ékes bizonyítékai ezek a képek amiket tavaly augusztusban készítettem a kislányomról, Helénáról aki akkor volt két éves. Elképesztő belegondolnom, hogy még egy-két ilyen szülinapi sorozatról készült bejegyzés és a babafotózás helyett már a portréfotózás kategóriába kell majd sorolnom a róla készült képeket. Sokszor írtam már, hogy egy kicsit más olyasvalakit fotózni akit régebb óta ismersz, vagy aki egy kicsit közelebb áll a szívedhez, de arról kevesebbet, hogy nagyon más olyasvalakit fotózni aki nagyon közel áll a szívedhez. Heléna pedig nagyon közel áll az enyémhez így minden egyes mosolya, nevetése, vagy csintalan kísérlete arra, hogy mást csináljon mint amit kérek Tőle, megdobogtatja a szívem. Nem volt ez másképp ezeknek a képeknek az elkészítésénél sem. Ezúton, így több mint fél évvel később is Isten éltesse az én gyönyörű, okos, kicsi lányomat! A segítségért és a helyszínért pedig külön köszönet Alexának!
