Hosszú séta várt ránk, de eltökélten érkeztünk a Mecsek lábánál az erdő szélén megbújó kis faluba, Óbányára. Lelkesedésünk még a nagyjából egy órás séta végén sem hagyott alább, így hát neki is láttunk a fotózásnak. Gumicsizmában és nélkül is készültek képek, Gréti és Ahmi pedig hamar feloldódtak a fényképezőgépem előtt. Persze ez valószínűleg a régi ismeretségnek és a félig-meddig rokoni szálaknak is köszönhető. Kalandos délután volt, ami után alig vártuk az esküvőt nem is beszélve az azt követő három naposra tervezett horvátországi kreatív fotózásról. Erről is hozok majd képeket hamarosan, de előbb jöjjenek a jegyes fotók:
