Mielőtt nagyon belelendülnénk, szeretném, ha tudnád kedves olvasó, hogy ez egy évértékelő blogposzt afféle hagyomány itt, a BLOG hasábjain. Azért írom, mert segít visszatekinteni, rendszerezni, és egy kicsit talán fejlődni is. A régebbieket 2024,2023,2022,2021,2020,2019,2018,2017,2016,2015, 2014, 2013, 2012).
A tavalyi évértékelőben bocsánatot kértem azért, mert elmaradt a BLOG frissítése és kilátásba helyeztem, hogy idén aztán már tényleg szintre hozom egyszer ezeket a bejegyzéseket, de ebben sajnos idén is elbuktam. Ricsi tervez – ahogy mondani szoktam – de aztán minden igyekezete ellenére másképp alakul. Nem akarok kifogásokat keresni, egyszerűen fontosabb volt dolgozni, időben, jó képeket átadni mint a BLOG-ot frissíteni, posztokat írni, képeket feltölteni. Én ugyanis még mindig azt gondolom, hogy fotósnak lenni, nem nyolcvan százalék marketing és őszintén sajnálom azokat akik nem így gondolják, sőt! Haragszom azért, hogy a szakma újoncait már nem fotósok, hanem marketingesek tanítják. Na, nem fotózni, hanem arra, hogyan értékesíts akkor is ha nincs mit eladnod, vagy amid van, az még nagyon nincs kész arra, hogy eladd. A tartalom nélküli marketing korát éljük, abban a világban, ahol egy egész iparág többtíz éves munkáját és a rá fordított dollármilliárdokat dobják éppen a kukába. Nagyon sokan dolgoztak nagyon sokat azon, hogy mi fotósok, szinte bármilyen körülmények között tudjunk jó képeket készíteni, helyesen exponálni, jól fókuszálni, szép színeket visszaadni, most mégis a bemozdult, a rosszul színezett, az életlen a divat. Olyan képek nyernek pályázatokon, amiket jobb esetben még a fényképezőgépen törölni kellene. Szerintem ez nincs jól így. Tudom, első bekezdésnek egy kicsit sötét, de majd ráfogjuk, hogy hangulatos!
Na, de ez sem lesz mindig így, egy trend sem tart örökké, előbb vagy utóbb, szerintem visszatér majd az az idő, amikor újra a tudás, a tartalom, az esztétika és a fotózás közben átadott élmény számít majd. Idén is rengeteg fotózáson vehettem részt, Ella és Zoltán jóvoltából egyetlen megbízás keretében sikerült befutni a Pécs-Lillafüred-Pécs-London-Kaposvár-Pécs-Penc-Pécs kört és ezzel hivatalosan is az övék lett az az esküvő, vagy inkább esküvők, amiért eddig a legtöbbet utaztam. Akik régóta követnek és tudják, hogy a világ hány eldugott, vagy épp kevésbé eldugott szegletébe utaztam már el, hogy Titeket fényképezzelek, azok tudják, hogy ez mekkora dolog. Kétezerhuszonnégyben fotóztam szerelmes csókokat határainkon innen és túl, hóban, szélben, esőben és napsütésben. Pixelekbe, bitekbe zártam keresztelőt, üzleti portrét, kutyát, macskát, gazdival és gazdi nélkül és a termékfotózásokra és céges megbízásokra is egyre nagyobb hangsúly került. A kisallatfotozas.hu képében egy új brand, egy új projekt is elindulni látszik, amiben Mimi is rengeteget segített és amiért nem lehetek elég hálás Neki! Egy technikai jellegű változáson is túl vagyunk. Közel három évtized telt el úgy, hogy a számítógépemen Windows operációs rendszer futott, de idén ez is megváltozott, most már az Apple macOS rendszere futtatja a képfeldolgozáshoz és egyéb informatikai háttérfolyamatokhoz szükséges szoftvereket. Erről egyébként tervezek majd egy videót valamelyik platformra, szóval akit érdekelnek a technikai részletek, azok sem maradnak majd kütyüzős téma nélkül.
Összesen 69 fotózásom volt ebben az évben, amiknek jelentős részében Zoli segítette a munkámat, hol azzal, hogy lefényképezte azt amit én nem tudtam mert mást fényképeztem, hol azzal, hogy vezetett, cipekedett vagy éppen csak meghallgatott ha arra volt szükségem. Örök hála érte! Külön köszönet illeti Mimit is, aki nem csak a fent említett új projekt elindításában van mellettem, de inspirál és támogat is!
Végül pedig, ha nem is utoljára, köszönettel tartozom, Nektek is! Ti vagytok a lelke ennek a történetnek ami lassan másfél évtizede tart. Ti töltitek meg élettel ezeket a bejegyzéseket, akik hozzám ragaszkodtok ha fotósra van szükségetek. A Ti mosolyaitok, könnycseppjeitek egymásnak adott csókjaitok dobbantják meg újra és újra ennek a vállalkozásnak a szívét. Ti, akiknek színes, kontrasztos, éles képek és a közben velem eltöltött idő, a fotózásaimon nyújtott élmény a fontos, nem pedig felülni a divatvonatra, Ti mozgattok engem. Nélkületek, a kedveléseitek, a kommentjeitek, a megbízásaitok nélkül ez az álom szertefoszlana. Szóval hálás vagyok, hogy itt vagytok, hogy életben tartjátok az álmomat, ami nem kevesebb mint lefényképezni Titeket a nagy pillanataitokban! Köszönöm Nektek!
A többit pedig már úgyis tudjátok! Kívánok fényben, esküvőkben, blogbejegyzésekben gazdag, pixel-, és zárhibában, esküvői bakikban, képzajban és vőfélyi rigumusokban szegény újévet mindenkinek! Hamarosan pedig most már tényleg érkezik még néhány poszt ide a BLOG-ra, ami eddig nem került fel, szóval stay tuned!
Köszönöm Nektek, kétezerhuszonötöt, gyere kétezerhuszonhat, lefotózlak!