A következő néhány bekezdésben Lotti írását olvashatjátok, amit az én fotóim követnek majd. 🙂
A Macik a szeretet nyelvén beszélnek és nem ismerik a magázódást – mondta Zizi néni, mikor beléptünk. Egy varázslatos hely, több mint 800 macival, hercegnő jelmezekkel, trónteremmel és hatalmas ágyakkal… báb és afrikai maszk-kiállítás autentikus sátorral és hangszerekkel… és minden kézbe vehető. Azt hiszem, gyerekkoromban így képzeltem el a mennyországot. Akárki tér be Pécsett a Varázspadlásra, az első dolog, hogy a szemei kikerekednek, az álla leesik és hosszú percekig tátva marad a szája, ahogy felfedezi Zizi néni csodabirodalmát. A Varázspadlás lakóiról már verseskötetet is írtak, könnyen elképzelhető, ahogy éjjel leszökkenve a polcokról és ágyakról nagy mulatságokat tartanak és reggelre igen nagy keszekuszaságot hagynak maguk után. Ha ez mégsem következne be, akkor a napközben érkező gyerekhad tesz róla, hogy mindegyikük meg tudjon mozdulni. Rengeteg különleges medve, a dinnyemintástól a régi kóccal tömött sárgáig. Sok gyerek emlékét és élményeit őrizhetik ezek a medvék. Ahogy Zizi néni körbevezetett minket, azt láttuk, hogy minden medvének saját története van és szívesen tart tárlatvezetést. A „kiállítás” alapja Tibold Zita és Bölcz Berta magángyűjteménye, ami folyamatosan bővül. Amikor a macik számáról kérdeztük Zizi nénit, azt mondta, hogy éppen a héten készül népszámlálást tartani, de 800-nál már többen vannak. A Varázspadlás egy olyan hely, ahol nem csak a beöltözött hercegkisasszonyok érezhetik jól magukat, hanem minden felnőtt, aki valamikor volt gyerek és még emlékszik rá.
A képen Zizi néni látható az 50 éves, rózsaszín Bibivel és az 53 éves Zizi macival, felettük pedig családi képek, amiken a még igen fiatal Zizi néni és lánya, Bibi állnak a ma már érettebb korú medvékkel.
