Egy közeli barátom megkért, hogy segítsek neki a májusfaállításban. Igen még május elsejére virradó éjszaka. Aztán nem is gondolva az egészre, május elsején, Évivel és Lacival történő gondos egyeztetés után, találkoztunk és elindultunk elkészíteni a jegyes fotóikat. Mindig örülök, ha fontos szerepet töltenek be az általam készített képek a rajtuk szereplők életében, de az különösen nagy megtiszteltetés, ha egy pár ezekkel a képekkel tudatja a baráti illetve rokoni körrel, hogy eljegyezték egymást. Aki ismeri a képeimet tudja, hogy igen nagy hányadát teszik ki az általam használt helyszíneknek, amelyek természetközeliek és ebből adódóan legtöbbször a várostól távoliak. Nem volt ez másképp most sem, a világvégére vittük a párt, majd elővettem a csomagtartóból a táskámat, ami alatt ott figyelt az előző esti májusfaállításból megmaradt két kis balta. Egy pillanatra láttam a szemükben a félelmet, aztán megkérdezem a vércsoportjukat. Persze értették a viccet és egy klassz délutánt tölthettünk együtt, amit az alábbi képek is bizonyítanak. Alig várjuk az esküvőt! 😉