Már jó ideje figyelemmel kísérem a lopásgátló vagyis külföldiül anti-theft szoftverek fejlesztését, különös tekintettel az Android platformra épülő megoldásokra. Néhány bejegyzéssel korábban közöltem néhány képet legújabb szerzeményemről, egy Orange San Francisco típusú mobiltelefonról, amit pár szóban be is mutattam. A helyzet az, hogy a készülékből kettő érkezett Tildy fórumtárs jóvoltából, aki volt olyan kedves és idejét nem sajnálva beszerezte és hazaküldte nekünk a készülékeket egy ismerőssel, aki meg volt olyan kedves és elhozta. Igen ám, de a másik készülék amelyik Lauráé volt, egy szerencsétlen véletlen folytán az egyik pécsi áruház női mosdójában maradt egy rövid időre, sajnos őrizetlenül, ennek eredményeképpen pedig azóta más őrzi. Persze lopásgátló szoftver nem volt a készüléken Elintézhetnénk a dolgot annyival, hogy „minek hagyta ott?!”, de azért ez a dolog valahol mégsem ilyen egyszerű. A mai világban amikor a mobiltelefonjaink, főleg ha ún. okostelefonokról van szó, kb. a fél életünket tartalmazzák, így nem csak a pénzben számolt értékükkel számolhatunk, ha elveszítjük, vagy eltulajdonítják őket. Nem hittem, hogy ilyen hamar, ráadásul részben a saját bőrömön tapasztalhatom meg egy ilyen szoftver hiányát. Ebben a bejegyzésben egy jogtalanul eltulajdonított telefon történetét mesélem el, közben pedig bemutatom a legújabb anti-theft alkalmazást, amely segít visszaszerezni az ellopott telefonunkat, sőt adatainkat is megvédi az idegenkezűségtől ráadásul már magyarul is elérhető, hála nekem.
Az eltulajdonított telefonnál maradva idő közben visszaérkeztünk a már emlegetett mosdóhoz, ahonnan a készülék szőrén-szálán eltűnt, a dolgozók pedig nem láttak semmit sem. Elkezdtem hívni a készüléket, amely még fél órán át ki is csengett, aztán egyszer csak foglaltat jelzett, majd a következő hívásnál már kikapcsolt állapotban volt. A tolvaj műszaki érzékét jól mutatja, hogy fél óra kellett neki mire rájött, hogyan kell elhallgattatni a készüléket. Nem volt mit tenni, a rendőrség felé vettük az irányt, ahol először fel sem akarták venni a feljelentést, mondván, hogy a tettesnek nyolc napja van arra, hogy visszaadja a készüléket, mert kórházba kerülhetett, dolgozik, vagy bármi oka lehet, hogy kikapcsolta azt. Ha nem kérem a szolgálatot teljesítő rendőrt, hogy adja írásba , miért nem veszi fel a feljelentést, akkor szépen hazaküldi Laurát egy szimpla „Nincs értelme!” válasszal.
A lényeg, hogy végül sikerült ismeretlen tettes ellen megtenni a feljelentést, miután a szolgáltatónál sajnos nem jutottunk előbbre, ugyanis Ők csak rendőrségi kérésre kezdik el figyelni a készülék IMEI számát, melynek metodikája nagyjából, a következő:
A rendőrség postai levélben kéri a szolgáltató(ka)t, hogy kezdjék el figyelni a keresett IMEI számot a hálózataikon. A szolgáltató a postai kézbesítés után egyszer csak ténylegesen figyelni kezdi a készüléket és, ha az bejelentkezik a hálózatára, azt naplózza, majd a rendőrség által kért időintervallum lejártával visszaküldi a naplóba írt adatokat a hatóságnak.
Ez a módszer érthető módon totálisan alkalmatlan a készülék helyének meghatározására, ennek ellenére azonban nincs veszve minden. Ha a készülék feljelentkezett valamelyik szolgáltató hálózatára, azt valószínűleg egy érvényes SIM kártyával tette, ami telefonszámmal rendelkezik és lekérhető a híváslistája is, amin már el lehet indulni, hiszen tudjuk kivel kommunikált az a személy, aki a mobiltelefonunkat használja. Ezt természetesen mi nem tudhatjuk meg, ami jobb is, mert valószínűleg rövid úton önbíráskodáshoz vezetne, ráadásul könnyen lehet, hogy a rossz embert várnánk a háza előtt a marcona biztonsági őr barátaink és néhány fából készült sportszer társaságában, melynek magyarázata egyszerű. Aki a készüléket a saját kártyájával használja, valószínűleg egy végfelhasználó, aki jóhiszeműen besétált egy használt GSM kereskedésbe, csillogó mosollyal az arcán rábökött a mi telefonkészülékünkre, „Azt kérem ott!” felkiáltással, majd miután kifizette az ellenértékét, távozott. Ezért Őt igazán nem hibáztathatjuk, bőven elég lesz neki az is, hogy a rendőrség elkobozza a készüléket majd pedig visszajuttatja nekünk. Ezzel az elkövető nem csak minket, de másokat is megkárosított, még ha a telefon eredeti állapotában is került vissza hozzánk.
Laura készülékének ügyében egyelőre annyi előrelépés történt, hogy a rendőrség kikérte a biztonsági felvételeket az áruháztól, és megküldte a szolgáltatók felé a kérelmeket amikben arra kérik őket, hogy figyeljék az ominózus IMEI számot a hálózatukon.
Addig-addig keresgéltem a különböző lopásgátló szoftverek között, amíg kapcsolatba kerültem egy olasz fejlesztővel, aki megkért, hogy segítsek a szoftverének magyarra fordításában, én pedig örömmel segítettem. Ennek eredményeként szeretném bemutatni a tisztelt olvasóknak Cerberust, a görög mitológiából is ismert háromfejű kutyát. A szoftver próbaverziója már elérhető az Android Marketről, a teljes verzióért pedig kevesebb, mint ezer forintot kell fizetnünk, ami elég baráti ár, ha arra gondolunk, hogy kb. három sörrel támogatjuk a fejlesztőt vásárlásunkkal. A hármas szám egyébként sem véletlen, hiszen a program három fő funkciócsoporttal rendelkezik:
- SIM Checker,
- Távoli irányítás webes felületen keresztül (www.cerberusapp.com),
- Távoli irányítás SMS üzeneteken keresztül.
A SIM Checker funkciónak köszönhetően a szoftver képes érzékelni, ha azonosítatlan SIM kártya kerül a készülékünkbe, ekkor aktiválódik, majd SMS-ben, és ha kérjük emailen is tájékoztat bennünket arról, hogy hol is van éppen a készülék, illetve milyen adatokkal rendelkezik a SIM kártya, amivel éppen használják. Természetesen ehhez előre meg kell adnunk azokat az értesítési telefonszámokat és email címeket, amelyekre az értesítést kérjük. Célszerű rokon, illetve olyan személy kapcsolatfelvételi adatait megadni, akihez közel állunk, és nem árt szólni neki, hogy, ha ilyen üzenetet kap, ne dobja rögtön a kukába, mert nem szóltunk róla és nem tudja, mi az. Ajánlott mindkét szálat használni, hiszen, ha SMS értesítésre nincs lehetőség a használt SIM kártya egyenlegéből kifolyólag, akkor még mindig lehet internetkapcsolat egy email elküldéséhez.
A webes felületen történő távoli irányítás használatához nem kell mást tennünk, mint, hogy beütjük a böngészőnkbe a www.cerberusapp.com címet, majd bejelentkezünk azokkal az adatokkal, amelyeket a telefon képernyőjén is megadtunk, amikor a Cerberust regisztráltuk. Miután beléptünk, már csak ki kell választanunk melyik parancsot szeretnénk kiadni a készüléknek, és meg kell nyomnunk a „Parancs elküldése” gombot. A funkciók listája:
- Követés, azaz a készülék helyének meghatározása,
- Eszközállapot lekérdezése (akkumulátor töltöttségi szint, hálózati információk),
- A készülék kóddal történő zárolása és feloldása,
- Hangos sziréna beindítása (akkor is, ha a készülék néma módban van) és üzenet írása a képernyőre,
- App drawerben történő elrejtés, ill. megjelenítés,
- Híváslista lekérdezése,
- Hangrögzítés a készülék mikrofonját használva(30mp),
- A készülék belső memóriájának és az SD kártya tartalmának törlése.
Az SMS üzenetekkel történő távoli irányítás funkció nagyon hasonló a feljebb már kitárgyalt webes felületen történő megoldáshoz, a különbség mindössze annyi, hogy elég a készülékünkben használt telefonszámot tudnunk – amelyet a SIM Checker funkció készséggel a rendelkezésünkre bocsájt – és egy másik készülékről szöveges üzenet formájában utasításokat adni a készüléknek. Természetesen vannak olyan lehetőségek, amik a feljebb említett webes felület használatával szemben, itt nem elérhetőek, ilyen pl. a hangfelvétel, hiszen SMS-ben nem egyszerű hangot küldeni. A szoftver ide kattintva letölthető, kipróbálható, majd megvásárolható.
Ha már megtörtént a baj és nem voltunk elég előrelátóak akkor sem kell pánikba esni – bár egy kicsit talán célszerű. Az Android Marketen elérhető egy ingyenes Plan B nevű alkalmazás, amely akkor jöhet jól, ha még nem kapcsolták ki a készüléket, ugyanis, ha a készülék még be van jelentkezve saját Google fiókunkkal a Marketre, távolról is feltelepíthetjük és elvégezhetjük a készülék lokalizációját, ez persze már csak tűzoltásnak jó, kicsi a valószínűsége, hogy segíthet.
Zárszóként talán annyit lehetne leírni, hogy figyeljünk oda a készülékeinkre és a körülöttünk mozgolódó emberekre, hiszen sajnos nem ismerhetjük az összes körülöttünk megforduló ember szándékait. Sajnos nem sikerült még eljutni addig a szintig, hogy „ami nekem x ezer forint az a másiknak mínusz x ezer forint”, így könnyen válhatunk áldozattá. Én eddig egyszer találtam komolyabb értékű telefont, de azt dobozában papírjaival, mégis visszaadtam a tulajdonosnak. Hogy miért? Mert én is ezt várom el másoktól és erre tanítottak a szüleim.