Újabb kísérletet tettem arra, hogy nagyobb vízimadarakat és mindenféle egyéb élőlényt kapjak lencsevégre. Bár nem úgy sikerült, ahogy terveztem, mégis hatalmas élményben volt részem. Őszintén szólva kicsit csalódott voltam, de tény, hogy kár volt azt várni, hogy az első komolyabb vadfotós próbálkozásom alatt elkészítem életem fotóját. Ez bizony nem az a sportág, ezért kőkeményen kell dolgozni, de megígérhetem, hogy ebben nem lesz hiba. Negyed nyolc körül értem a területre, a nap ekkor már a horizont felett volt, így a sötétben, csendben való elhelyezkedés, kudarcba fulladt, bár álcaháló sem volt nálam szóval kénytelen voltam röpke két órányi séta után konstatálni, hogy …

Nagy hévvel indultam neki a délutánnak, végül városunktól nem messze fekvő kis tóvidéknél kötöttem ki ahol, messziről, és állvány nélkül ugyan, erősen croppolva, de sikerült elkattintanom néhány vízimadárról készült képkockát. A fenti képek szerintem magukért beszélnek, ezer százalék, hogy visszatérek még a tett helyszínére. Annál is inkább, mert sikerült összefutnom a területért felelős Úrral, aki megadta a telefonszámát és engedélyezte, hogy előzetes egyeztetés után fényképezzek a területen. Rendes tőle. Most viszont rohanok mert ma éjjel van a 44. Országos Középiskolai Fotópályázat leadási határideje és arra még össze kell raknom a pályázati anyagot.

A tegnap esti kudarc után, amikor is a Tettyén lévő feszülethez felmászva derült ki, hogy mindkét akkumlátorom csütörtököt mondott – Jé, tegnap csütörtök volt! –  ma újra fényképezőgépet ragadtam, és Longival együtt a Mecsekre indultunk. Ideje volt már ellőnöm néhány képkockát, mert nagyon rég fotóztam, leszámítva persze a kedden megejtett testfestett hölgyemény megörökítését, akiről egyelőre még nem árulnék el többet. Ilyenkor év végén mindig elszorul egy kicsit a szívem, egy kicsit negatív érzések kerítenek hatalmukba, és végiggondolom, hogy mit terveztem az évre és mit sikerült elérni belőle, és újra és újra megállapítom, hogy a tervek arra valók, hogy minden tökmásképpen …

Minden kedves olvasótól elnézést kérek, és itt most kezdhetnélek untatni benneteket azzal, hogy miért is nem frissült a blog mostanság, de legyen elég annyi, hogy meghalni nem volt időm, sőt közben második helyezést értem el a Duna-Dráva Nemzeti Park által meghirdetett „Négy évszak a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben” c. fotópályázaton, melynek eredményeképpen december.22.-éig kiállítják néhány képemet a Pécs Plaza bevásárlóközpontban. Az oldal frissítése, és újragondolása is folyamatban van, de ebben továbbra is a türelmeteket kérném. A fotóra kattintva új ablakban nyílik meg a galéria.A képek egy része már elérhető volt facebookon, de itt még nem lettek publikálva.

Tudom sokat késtem a képekkel, és bár mentségem van rá, inkább mégsem írom le azt, mert tudom, hogy senkit sem érdekel, inkább a képek fontosak.  Különböző technikákkal homokból épített szobrok lepték el a pécsi bevásárlóközpontot, gyönyörű látványt nyújtva a látogatóknak. Az alábbi képeken Ti is ízelítőt kaphattok belőle:

A harmadik nap fotózás szempontjából a leggyengébb volt, bár Junkie XL fenomenális szettje azért feledtette ezt a kellemetlenséget. A galéria a képre kattintva érhető el.

Korán kellett kelni, megint, de megérte. Sajnálatos módon nem volt semmim amin fetrenghettem volna, így jobb napokat is megélt mérési jegyzőkönyveket hasznosítottam fekvőhelyként, ha minden jól megy erről később még fotót is közlök majd. Mondjuk sokkal jobb lett volna ha van mire feküdnöm, de így is nagyon-nagy élmény volt.  

Ahol megállt az idő, de aztán továbbment. Egy olyan élménybirtok vendégei voltunk az ősszel, amit mindenkinek látnia kell. A mágneskapun belépve egy középkori falu látképe fogad minket, várral, kováccsal, lovagi tornák megtartására alkalmas küzdőtérrel, és mindennel ami kelléke lehetett egy korabeli Magyar településnek. A színészek profik, az állatok és a növények gyönyörűek, a pékségben és az étteremben készült ételek pedig finomak. Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik annak csak ajánlani tudom. A képek mint említettem tavaly szeptemberben készültek, elnézéseteket kérem a késedelemért, de mindig közbejött valami ami miatt nem tudtam időben nekilátni a képek feldolgozásának. A Miráról készült képanyagot is sikerült végre feldolgoznom, már …