Úgy szálltak a fehér pihék a levegőben, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy májusban, a virágillatú levegőben hópelyhek hullanak alá a magasból, pedig csak a fákról fújta a szél a termésüket. Jó ötlet volt Malomvölgybe látogatni és ott készíteni a sorozat első részét. Klassz délutánt töltöttünk együtt Bogival és Petivel,  kávéztunk, kaptunk epres sütit, meghívót és még közös kép is készült (szemfülesek megtalálhatják a galériában). Alig várjuk az esküvőt! 🙂

Hosszú napok óta nem láttunk napfényt, így mosolyra görbítette a szánkat, hogy végre a napszemüvegeink is előkerülhettek a kesztyűtartóból és így indulhattunk el Orfű felé Évivel és Olivérrel. Bár az időnkénti hűvös fuvallatok még éreztették, hogy néhány napig hideg, nyirkos idő volt, az esőnek már nyomát sem láttuk. A tóban persze egy kicsivel több volt a víz a szokásosnál, ám ennek ellenére száraz lábbal tudtunk a stégekre lépni és a nádassal, a fűzfákkal és a tóval a háttérben képeket készíteni. Ráadásul a végén még egy kis dombmászásra is maradt időnk. Az esküvőn találkozunk! 😉

Végül az előre beígért létszámnál eggyel kevesebben vágtunk neki Orsi és István jegyes fotózásának, ugyanis Bodza a nyuszi, végül úgy döntött, hogy nincs elég jó idő ahhoz, hogy velünk tartson. Ennek ellensúlyozására küldött nekünk csokitojásokat, aminek rendkívül örültünk, de azért a távolmaradást nem felejtettük el – Bodza! Az esküvőn nem úszod meg! A vizes füvet és talajt leszámítva egyébként végre egészen jó körülmények között dolgozhattunk. Még a Napot is láthattuk néha és bár a vihar közeledtével még a Kis-Tubes kilátót is meglátogattuk, hogy néhány kék órás illetve éjszakai képet készítsünk, igazán eláznunk még így sem sikerült, pedig akkorra már nagyon lógott az …

A tavaszi jegyes fotózások egyik legnagyobb előnye, hogy zöldellő erdők és a virágzó mezők rengeteg helyszínlehetőséget kínálnak. A levegőben terjengő virágillat és a madarak csicsergése pedig már csak hab a tortán a téli hónapok alatt ellustult érzékeinknek. Ezúttal a szúnyogok hadát is megúsztuk, szóval igazán nincs okunk panaszra. Dóra és Barna jegyes fotózása igazán klasszul sikerült, változatos képanyag született, ami annak is köszönhető, hogy elég időt szántak a képek elkészítésére. Remekül éreztem magam, alig várom az esküvőt! 🙂

A tegnapi nap sikerén felbuzdulva és látva a reggeli ragyogó napsütést, arra gondoltam, hogy ma is meg kellene látogatni a kökörcsineket, hátha voltak szívesek kinyitni a szirmaikat, de sajnos erre úgy néz ki várnunk kell még vagy egy hetet. Persze azért nem keseredtem el nagyon, hideg sem volt különösebben, ráadásul nagyon jól esett végre kimozdulni egy kicsit a levegőre, a természetbe, így ha már ott voltam  ismét készítettem néhány fotót a virágokról. Néhány kép, amelyek egy pár nappal későbbi látogatás alkalmával készültek: Néhány kép amelyek március 6-án készültek:

Hetek óta járjuk az ismert kökörcsinlelőhelyeket Lottival, de egészen mostanáig nem találtunk virágokat, pedig volt néhány nap amikor igazán szép időnk volt. Őszintén szólva nem fogadtam volna nagy tételben arra, hogy ma nagyobb szerencsével járunk, de úgy néz ki, hogy a korábbi napok időjárása előcsalogatta ezeket a törékeny kis virágokat én pedig végre fotózhattam is és nem is tértem haza üres kézzel (memóriakártyákkal).

Tettem egy gyors sétát a fényképezőgépemmel, hogy megmutathassam nektek, hogy milyen most Pécs-Uránváros. Nem is fűznék hozzá túl sok kommentárt, gyönyörű idő van kint, aki nem fél egy kis hótól, víztől az tegyen egy sétát, szerintem megéri! 🙂

Megint nem fért bele az évértékelő blogbejegyzésbe (amit egyébként érdemes elolvasni) a 2013-as év kedvenc esküvői-,pár- és jegyes fotóiból készült slideshow, ezért megint egy külön blogbejegyzésben teszem közzé. Még az is lehet, hogy ebből hagyomány lesz. A megfelelő zene megtalálása talán a legnehezebb feladat egy ilyen videó elkészítésénél, többek között ezért is csúszott kicsit a dolog, de azt hiszem sikerült. Idén egészen más stílusú és hangulatú zenét választottam, remélem mindenkinek elnyeri majd a tetszését. Bízom benne, hogy legalább akkora örömöt jelent majd végignézni akár ismeretlen szemlélőként, akár a képeken szereplőként, mint amekkora örömöt a képek és a videó elkészítése jelentett. Fogadjátok hát …

A Slow Budapest kezdeményezését hoztuk el városunkba Nagy Katalinnal karöltve. Ő szervezett én pedig fotóztam, közben pedig remekül éreztük magunkat, és, hogy miről is szólt ez az egész? Rohanó világunkban, egyre értékesebb kinccsé válik az együtt töltött idő, hiszen mindig vár a munka, a feladatok és a napi teendők elvégzése, vagy egyszerűen csak túl fáradtak vagyunk, aztán pedig azon kapjuk magunkat, hogy egyre kevesebb értékes időt töltünk szeretteinkkel. Szerintünk ez nem jó így! Beszereztünk hát egy táblát amire a résztvevők krétával írhatták fel, azt, hogy mire vágynak, vagy mit ajándékoznának a másiknak. Rengeteg frappáns és megható üzenet született ezért arra …

Az idei karácsonyvárás is a Mecseki Mikulás Találkozóval kezdődött Pécsett. A nagy szakállú, piros ruhások még december első napjaiban gyűltek össze a Zsolnay Negyedben, a “Karácsony Boltban”, ahol az éves előkészületek értékelésén túl az ajándékosztást is megszervezték. A nagy ajándékosztást követően azonban néhány napig Pécsett maradtak, s egyikükkel, másikukkal még az ünnepi előkészületek során is találkozhattak a városlakók.