Angéla és Zoltán sok szempontból különleges páros, elég ha csak a víz alatti Trash The Dress fotózásra gondolunk, amit velük (vagy ellenük?!) követtünk el nem is olyan régen. Persze azért is különlegesek számomra mert régóta ismerem őket és azt hiszem mondhatom, hogy mindketten jó barátaim. Kedves, szeretetre méltó emberek, akik úgy döntöttek, hogy összekötik az életüket, no persze ez a többi párosomra is igaz. A napokban egy másik fotózás kapcsán írtam is erről. Jó dolog ismerősöket, barátokat fotózni, főleg ha ismered a történetüket, vagy legalább a történetük egy részét. Szóval a PTE Természettudományi Karának botanikus kertjében találkoztunk, itt került ugyanis …

Komoly izgalmakkal kellett szembenéznünk, már az odaúton, ugyanis leengedett ablakkal autóztunk át a Mecseken, hogy a kiszemelt helyszínre jussunk, amikor az egyik kanyarban valami, hatalmasat koppant a fejem mellett a B oszlopon, majd  elzúgva a fejem mellett, az anyósülésen helyet foglaló Anna menyasszonyi ruháján állt meg. Ez a valami egy szép méretes lódarázs volt, amely szerencsére eléggé elkábult ahhoz, hogy ne rontson ránk, így megkértem Annát, hogy hagyja el az autót. Kint aztán kikapcsoltuk a rovart és folytattuk utunkat az abaligeti hármaskereszthez ahol viszont nem volt fény, ráadásul akkora árok választotta el az úttól, hogy menyasszonyunknak, vagyis Lázár menyasszonyának esélye …

Minden rendben volt.Korán kellett ugyan kelni, amit bevallom, nem szeretek, de ez nem tudta elrontani a kedvem. Már az odaút sem telt eseméyntelenül, alig hogy elhagytam a Pécs táblát, az út mentén legelésző őzeket pillantottam meg. Nem sokkal ezután el is határoztam, hogy félreállok és az anyósülésre helyezem át a felszerelésem egy részét, hátha sikerül elkapni egy-két vadat. Sajnos onnantól kezdve, hogy a nagyobbik váz és a teleobjektív elérhető közelségben volt egy legyet sem láttam, nem hogy nagyobb élőlényeket. Megérkezvén rövid keresgélés után megtaláltuk egymást Eszterrel, és kezdetét vette a kellemes rohanás. A fodrásznál szerencsére viszonylag hamar elkészültünk így folytattuk utunkat …

Az előrejelzések ellenére szép időnk volt, a templomi szertartás némi késéssel ugyan, de gördülékenyen ment, szóval egyáltalán nem volt okom panaszra Betti és Géza nagy napját illetően. Aztán elérkeztünk a kreatívfotózás helyszínére. Két nappal korábban még pipacsoktól vöröslött az egész terület, ám most csak a földön heverő száraz piros szirmok árulkodtak arról, hogy korábban egy pipacsmező piroslott itt. Persze azért nem keseredtünk el, megoldottuk a problémát és azt hiszem bátran mondhatom, hogy pipacsok nélkül is jól éreztük magunkat. Ezután a polgári szertartás következett, ami szintén gördülékenyen ment, én pedig még mindig elérzékenyülök ilyenkor. Azért arról majd írok, ha egyszer nem. 🙂 …

Hiába imádkoztunk jó időért, végül ez az opció sajnos elmaradt Heléna és Máté nagy napját illetően, ennek ellenére azt hiszem nem csak a magam nevében beszélek amikor azt mondom: Ez baromi jó volt! Komolyan, én ilyen esküvőket szeretnék fényképezni! Már a fodrásznál gyanús volt, hogy itt valami egészen jó buli készülődik, pedig akkor még csak a koszorúslányokkal találkoztam. Nagyon jó volt végre megint ennyi vidám és jókedvű ember között dolgozni, a fodrász és a sminkes tették a dolgukat, rendkívül kedvesek és segítőkészek voltak ezúton is köszönöm nekik! Az öltözködést követően készítettem néhány csoportképet a koszorúslányokról, a párról és a tanúkról …

Az internet telis-tele van esküvői fotográfusok weboldalaival, képgalériáival, cikkeivel és blogjaival, így a megfelelő kulcsszavakat a keresőkbe írva mindjárt több tucat ilyen tartalomra lelhetünk. Ebben az epizódban szeretnék kifejezetten pároknak írni néhány sort arról, milyen szempontok alapján érdemes keresgélni, illetve, ha már meg vannak a kiválasztottak, akkor hogyan kérjünk tőlük árajánlatot és hogyan válasszuk ki a végső „győztest”. Kezdjük el időben Mivel a népszerűbb szolgáltatók akár már szezonokra, évekre előre be vannak táblázva, érdemes időben elkezdeni a keresést és utánajárni a kiszemelt fotográfusoknak. Nagyon bosszantó tud lenni, ha úgy érzed megtaláltad az igazit, de aztán az árajánlatkérő e-mailedre érkező válaszban …

…mert azért ez sem fenékig tejfel. Az MLZphoto blogban írtam néhány szösszenetet az esküvőfotózásról. Ezen gondolatok egy részét már itt is olvashattátok ilyen-olyan formában, de amit nem, azt itt is közlöm, biztos ami biztos alapon. Persze, nagyon szeretem ezt csinálni, de kár lenne tagadni, hogy mindig vannak tényezők, amelyek komoly kihívást jelentenek, vagy éppen felbosszantanak. Hol a technika, hol pedig emberi tényezők járatják a bolondot velem, de ez talán nem is baj, hiszen, ha minden flottul menne, előbb-utóbb talán beleunnánk. Lássuk! A Technika “Ami elromolhat az el is romlik” – tartja az örök igazság, és tényleg! Noha az esküvőre magunkkal …

Lassan nem múlik el ügyféltalálkozó anélkül, hogy a pár meg ne kérdezné: „Miért lettél pont esküvői fotós?” Általában nem kell sokat gondolkoznom a válaszon, noha nem olyan egyszerű erre választ adni. Jó esetben az ember ilyenkor kismillió okot tud felsorolni és a kérdés órákkal nyújtja el a találkozót, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy felvázolhassam az előzményeket és a döntést befolyásoló tényezőket. Lássuk miért jó egy esküvői fotográfusnak és miért választottam ezt a munkát! Alapvetően nem bonyolult: Szeretek boldog embereket fényképezni. Gondoljunk csak bele, egy esküvőn mindenki vidám, mindenki boldogságot, egészséget, gazdagságot, bőséges gyermekáldást kíván a párnak és, ha véletlenül …

A kellemetlen és kellemes meglepetések, a kitörő érzelmek, a szerencse, a tanulás és az odaadás napja volt számomra a kettővel ezelőtti szombat. Esküvőt fényképeztünk. Igen többes számban. Lotti odaadó és szorgalmas munkája nélkül elvesztem volna azon a szombaton, ezért pedig köszönettel tartozom, de ne szaladjunk ennyire előre.  Soha nem titkoltam, hogy esküvői fotográfus szeretnék lenni, ha nagy leszek, noha ezt itt a blogon kevésbé hangoztattam. Amikor Isti felhívott azzal a kéréssel, hogy fotózzam az esküvőjét, és tisztázódott, hogy nincs programom arra a napra, azonnal igent mondtam, és a néhány nappal későbbre megbeszélt ügyféltalálkozó után már a fejemben motoszkáltak a fényképek amelyeket még …