A Mecsek rengeteg fotózási helyszínt tartogat a hozzám hasonló fotósok számára, de őszintén szólva a sípálya meg sem fordult a fejemben addig míg Adri és Peti fel nem vetették, hogy akár ott is készíthetnénk a jegyes képeiket. Pedig azon kívül, hogy tényleg meg kell mászni oda-vissza kétszer az egészet, jó kis helyszín, szerintem a képek is alátámasztják ezt a véleményemet.

Mindig tudtam, hogy egészen más lesz ha majd egyszer a saját gyermekemről készítek képeket, de azt nem sejtettem, hogy ennyire jó érzés lesz látni és pixelekbe zárni ezt a tekintetet és ezeket a mosolyokat. A kislányom Heléna augusztusban egy éves lett, ennek apropóján készítettem róla ezeket a képeket.

A Perseidák meteorraj régóta témája az éjszakai égboltról készült képeimnek. Idén sem volt ez másképp, Sóki Tamás barátommal indultunk neki a hullócsillagok fényképezésének és végül a déli határvidéken, Villány környékén kötöttünk ki. Újbóli bizonyítást nyert a tény, hogy amerre a fényképezőgép néz, arra pont nincs hullócsillag, minden más irányban viszont könnyűszerrel megfigyelhetőek, de azért sikerült egy-két eltévedt példányt pixelekbe zárni.

Aki ismer tudja, hogy a tengerek és a hegyek nagy csodálója vagyok. Amikor néhány éve először jártam a Júliai-Alpokban, akkor eldöntöttem, hogy ha tehetem, minden évben visszatérek, ha csak néhány napra, ha „csak” dolgozni is. Az elmúlt években ez rendre sikerült is, noha a legtöbbször esküvői kreatív fotózások adták ezen utazások apropóját. Ne értsetek félre, imádom csinálni, a munkám legjobb része, hogy együtt utazhatok Veletek, de azért egy ilyen fotózás nagyon sokat kivesz belőlem, rettenetesen el tudok fáradni közben. Idén ez is másképp volt, feltöltődni, túrázni, pihenni indultunk nyugati szomszédaink felé és nem is dönthettünk volna jobban. A lehető legjobb …

Bogyiszlótól nem messze sétáltunk amikor egy piknikező párba botlottunk. Jó-jó, némi szándékosság azért volt a dologban, hiszen előre egyeztettük a helyszínt és az időt, de a képek tényleg teljesen spontán készültek. Zsani és Max úgy mozogtak a fényképezőgépeink előtt és a drónunk alatt, mintha minden nap ezt csinálnák. Nagyon várjuk az esküvőt! 😉

Általában én javaslok helyszíneket a pároknak a fotózásokhoz, de ez idén többször is fordítva történt. Például jelen esetben is, amikor Lilla és István kedvenc parkjukat ajánlották a fotózás helyszínéül. Bevallom férfiasan én a létezéséről sem tudtam, pedig Pécsett élek mióta az eszemet tudom. A fotózásra egyébként István fia is elkísért minket, akit amúgy szintén Istvánnak hívnak.

Bár tudom, hogy ez az én blogom, nekem illene ide szöveget írnom, de olyan megható sorokat kaptam az esküvői képsorozat átadása után Emesétől és Geritől, hogy azt gondolom jobb ha inkább az Ő szavaikat olvassátok: Nem is tudom hol kezdjem. A mi esküvőnk az egy kicsit más történet volt mint másoké. Sajnos a koronavírus miatt nekünk nem volt lehetőségünk arra, hogy nyugodt körülmények között, izgatottan várva tervezzük meg az esküvőnket, ráadásul külföldről. De a végére minden jól alakult és egy felejthetetlen élményként marad meg ez a nap mindannyiunkban! Ehhez nagyban hozzájárult Ricsi munkája. Ő velünk izgult, tájékoztatott minket minden új …

Emesével és Gerivel az utolsó pillanatra hagytuk a jegyes fotózást, ami nem is csoda, hiszen nem sokkal az esküvő előtt még az is kérdéses volt, hogy Ők beléphetnek-e az országba, a vendégekről nem is beszélve. Szerencsére minden jól alakult, így elindulhattunk a Flóra pihenőhöz és elkészíthettük az alábbi képeket.

A 2020-as esküvőszezon mondhatni nehezen indult és lassan. A tavaszi vírushelyzet kordában tartására hozott intézkedések sok esküvőt érintettek, szóval nagyon vártuk már ezt a napot. Kriszti és Balázs pedig nem okoztak csalódást, apró lopott pillantások, őszinte mosolyok és néhány meghatottságukban elmorzsolt könnycsepp közepette mondták ki: IGEN!  Kriszti, Balázs: Legyetek nagyon boldogok, köszönjük, hogy minket választottatok! A képek után Kriszti és Balázs esküvői filmjét is megtaláljátok, szóval érdemes az oldal aljára görgetni. 😉 A kreatív fotózás képei: A nagy nap képei:   Fim: Babai István  Cinematography

Ahányszor beterveztük egy tesós fotósorozat elkészítését, mindig másképp alakult és a vége egyéni portré lett. Ezúttal pont fordítva történt, szóval hárman, két autóval vágtunk neki a Mecseknek, hogy egy alkalmas helyszínt találva portréfotózásba kezdjünk és közben remekül érezzük magunkat. Azt hiszem a képek is erről tanúskodnak. Mármint, hogy jól éreztük magunkat.