Kirándulni, sétálni indultunk aznap, de azt nem sejtettük, hogy a Pilisben egy téli mesevilág vár ránk, még szerencse, hogy volt nálam képalkotásra alkalmas eszköz, így tudtam azért készíteni Nektek néhány képet. Oké, volt néhány pillanat amikor némileg aggódtunk az eszköz biztonságáért, hiszen az orrunkig sem láttunk, de végül senkinek sem esett bántódása.

…és Rebelle és Lemmy.  Azt mondják, hogy a gazdag embernek márkajelzések vannak a ruháin, a boldognak meg szőr és sáros mancsnyomok. Lehet benne igazság, legalább is ezeket a képeket készítve és most végignézve is ez az érzésem támadt. Viki és Attila kedvenceiket is magukkal hozták a jegyes fotózásra és talán írhatom, hogy nem is bánták meg. A két eb ügyesen viselkedett a fényképezőgép előtt (is), mi pedig közben néha azért a házasodni vágyó kétlábúakról is készítettünk néhány képet.

Nem hittem, hogy egyszer előfordul velem az, ami az esküvőt megelőző hétfő reggelen történt és azt hiszem bármennyire is izgult Orsi és Viktor az esküvőjüket megelőző hetekben, ez a verzió még a rosszabb álmaikban sem jött elő. Aztán eljött az a hétfő reggel, Orsi boldogan küldte át a menetrendet és a zenelistát a szolgáltatóknak, hogy aztán fél órával később korlátozásokat jelentsenek be, amik kis túlzással ellehetetlenítik az esküvőt, amit párosunk megálmodott és leszervezett. Az újratervezés szakasza következett, volt öt napunk, hogy kihozzuk a lehető legtöbbet a helyzetből. Miután igyekeztem valamelyest megnyugtatni Orsit, vad telefonálgatásba kezdtem, hogy helyszínt szerezzek a készülődős …

Talán emlékeztek még Niki és Dénes esküvői képeire ahol ugyan még kevesebben voltak egy születendő gyermekkel és egy kutyussal, de azóta ezeket pótolták, szóval adta magát a dolog, hogy karácsonyi fotósorozat formájában mutassuk meg a családot érintő változásokat és mi éltünk is ezzel a lehetőséggel.

A mese szerint maga az ördög szántotta, lehet, hogy ezért, lehet, hogy nem, de ősszel is nagyon szép a Villány és Nagyharsány között található Ördögárok dűlő, főleg fentről. Az alábbi képek egy kellemes őszi vasárnap délelőtt készültek. Amikor már azt hittük egész nap ködös időnk lesz, a Nap melege végül győzött és oszladozni kezdett a köd.

A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje remek helyszín egy fotózáshoz, legyen az esküvői kreatív sorozat, jegyes-, szerelmes vagy épp kismamafotózás. A belső helyszínek kiválóan használhatóak akkor is ha a körülmények kint kevésbé engednek meg egy fotózást, ezért is voltunk hálásak, hogy ismét itt vendégeskedhettünk és elkészíthettük Lilla és István esküvői kreatív fotóit. Lilla, István: Legyen mindig akkora szerencsétek, mint az esküvőtökkel és a korlátozásokkal volt, sok boldogságot kívánunk! 🙂

Ritkán fordul elő, hogy egy jegyes fotózás alkalmával új helyszínt ismerek meg a közelben, de Réka és Gyula tudtak nekem újat mutatni. Az ősz megunhatatlan színei és a malmok mellett, Orfűn található épített erdei sétány, remek hátteréül szolgáltak a párosunk szerelmes képeinek akik ráadásul saját készítésű ajándékkal is megleptek amit ezúton is nagyon szépen köszönök! Nagyon várom az esküvőt! 😉

Egy esküvőn a házasulandókon és a vendégeken túl még rengeteg ember vesz részt, akár jelenlévő akár a háttérben dolgozó szolgáltatóként. Azt talán kezelhetjük tényként, hogy mind azért dolgozunk, hogy ha a párt az esküvőjüket követő nap reggelén megkérdezik, hogy mi az amit másképp csinálnának, akkor ne jusson eszükbe semmi amin utólag változtatnának. Sőt a cél talán egyenesen az, hogy mindent tökéletesnek ítéljenek meg, utólag is. Ehhez viszont jó szolgáltatói csapat kell és ezzel el is érkeztünk a poszt címében feltett kérdésre adott válaszomhoz. Azért ajánlok szolgáltatókat mert szolgáltatóként a legnagyobb rizikót és a legnagyobb veszélyt a munkámra és az esküvőre, …

Az ősz kimeríthetetlen tárháza a színeknek ezért szinte mindegy, hogy milyen természetközeli helyszínen fényképezünk, a sárga, a narancssárga és a vörös mindenképpen jó társként követ majd minket mindenhova. Petra és Dani őszi jegyes képeket szerettek volna ezért igyekeztünk úgy időzíteni, hogy az erdő már az ősz színeiben pompázzon. Azt hiszem írhatom: sikerült!

Mindig hálás vagyok amikor Helénát fotózhatom, mert még a keresőn keresztül is elképesztően jó érzés belenézni ezekbe a szemekbe, látni ezt a mosolyt és hallani azt a kacajt amiről nem is tudtam mennyire meg fogja majd dobogtatni a szívemet, míg csak először meg nem hallottam. Heléna ezúttal is napsugárként ragyogta be a stúdiót, a család pedig nagyon örült ezeknek a képeknek karácsonykor.