Mielőtt nagyon belelendülnénk, szeretném, ha tudnád kedves olvasó, hogy ez egy évértékelő blogposzt afféle hagyomány itt, a BLOG hasábjain. Azért írom, mert segít visszatekinteni, rendszerezni, és egy kicsit talán fejlődni is. A régebbieket sorrendben a zárójelben lévő linkekre kattintva tudod elolvasni (2020,2019,2018,2017,2016,2015, 2014, 2013, 2012). Azt írtam tavaly, hogy az idei a változások éve lesz, ám akkor még nem sejtettem, hogy a tanulásé is. Ez valószínűleg közhelynek hat de soha ekkora szükségem nem volt arra, hogy megtanuljam elfogadni magamban azt amin (még) nem tudok változtatni és közben megtaláljam azt amin tudok és kell is változtatnom. Ez volt azt hiszem az …

Sokat írok arról ezen blog hasábjain, hogy mennyire fontos a bizalmi, baráti viszony kialakítása a pár és a fotós között. Noémivel és Danival viszonylag rég volt az első találkozónk, egy nyári délutánon beszélgettünk a Dinasztia Cukrászdában Siófokon. Az a találkozó egy fokkal azért hivatalosabb volt mint most, amikor már fényképeztünk is, de egy jegyes fotózás mindig remek lehetőség arra, hogy beszélgessünk. Az viszont  viszonylag ritka, hogy ilyen mély beszélgetések alakulnak ki egy rövidebb fotózás alkalmával, szóval köszönöm, hogy ilyen közel engedtetek magatokhoz! Ja és egy gyorstipp srácoknak: ha a fotózáson a lány cipője beleesik a tóba, vigyétek ölben az autóig, …

Nehéz leírni, hogy a hosszú és a vírushelyzet miatti korlátozásokkal teli téli időszak után mennyire jó volt újra esküvőt fényképezni. Pedig jó volt, még akkor is ha az első megbeszélésekkor még nem arra készültünk, hogy Bogi és Norbi végül két felvonásban mondják majd ki azt a bizonyos szót. Ezúttal az egyházi szertartás és a kreatív képek elkészítése volt a program, hogy aztán később, amikor már lehet egy a Cerminátor által tartott megerősítő szertartást követően óriási bulit tartani! Én személy szerint nagyon várom a második kört és bízom abban, hogy ez volt az utolsó olyan esküvőnk amit a korlátozások érintettek! A …

Évi és Bálint jegyes fotóit Szentendrén a Japán közkertben készítettük el. Őszintén szólva nem a napsütés volt az amit aznap az időjárástól remélhettünk, mégis előbújt azért a Nap egy kicsit. Hiába volt tehát hideg, mondhatjuk, hogy szerencsénk volt az idei év első jegyes fotózásán és még Bálint sisakos képei is elkészülhettek, szóval teljes volt az örömünk.

Amikor ősszel fotóztam Virágot, azt írtam, hogy az ősz mindig klassz hátteréül szolgál egy igéző szempárnak és egy szép mosolynak. Az igazság az, hogy – bár akkor ebbe nem gondoltam bele – ez nem csak az ősszel lehulló falevelekre igaz, hanem a tavasszal ébredező Budapestre is. Ezzel a felvetéssel indultunk el fényképezni azon a tavaszi délutánon. Nagyon jó volt végre egy kicsit kiszabadulni a négy fal közül, színeket látni és fényképezni. Az pedig kiderült, hogy ezek a szemek és ez a mosoly, az én arcomra is mosolyt csalnak és még mindig szaporábbá varázsolják a szívverésem, mindegy, hogy a fényképezőgépem keresőjén …

Martina még tizennyolc sem volt mikor először fotóztam, de azóta is rendszeresen eszembe jut ha egy új helyszínt találok, vagy esetleg egy új koncepció jut eszembe. Nem történt ez másképp most sem, az ötleteket tettek követték és a konkrét ötlet megszületésétől számított néhány napon belül már gyalogoltunk is a kis hegyi tavacskához illetve tisztáshoz, ahol ezek a képek készültek. Köszönöm Martinának, hogy modellt állt ezekhez a képekhez és párjának Tominak a segítséget, hiszen nagyrészt rajta múlott, hogy nem estem a tóba fényképezőgépestől! A többit elmesélik mindjárt a képek.

Nagyon úgy látszik, hogy tényleg működik az a feltételezés, mely szerint egyik hasonló megbízás hozza a másikat. A múltkori elképesztően felújított és újragondolt hetvennégyes panel után most egy hatvannégy négyzetméteres kertvárosi panellakást volt szerencsém fotózni, ami bár kicsit más stílusban, de mégis elképesztő színvonalon került újragondolásra és felújításra. A lakás minden egyes négyzetcentimétere azt suttogja, hogy aki ilyenné álmodta (Mesz Anita architect & interior designer) illetve aki ilyenné tette (Varga Noémi ingatlanreferens), nagyon jól tudta, hogy mit csinál. Ha eladnád az ingatlanod, vagy csak szeretnél róla olyan képeket amik megmutatják, ahogyan valójában kinéz, keress bátran!

Az idei év első jegyes fotózásán Bogit és Norbit fényképeztem. Amikor a Mecsek egyik általam kedvelt helyszínére, a volt vidámpark területére megérkeztünk, a természet még épp csak ébredezni látszott téli álmából. Ennek ellenére egy két kabát nélküli képet is elkattintottam az esküvőre készülő szerelmespárról, sőt egy szál virágzó leánykökörcsint is megkértem, hogy egy kép erejéig vigyázzon a jeggyűrűre.

Az utóbbi időben elég sok új területen próbálhattam ki magam, elég csak  a termékfotózásokra gondolni, amikor egy többgenerációs családi cukrászdaláncnak fotóztunk új étlapot, de az üzleti portré is viszonylag új volt amikor belevágtunk. Ezek a megbízások nagyon jók arra, hogy kiléphessek a komfortzónámból és miközben segítek megvalósítani azokat az elképzeléseket amikkel egy üzlet még sikeresebb lehet, tanulok is. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor Gál Csaba, a korábbi lakásom új tulajdonosa azzal keresett meg, hogy referenciaszinten kellene képfájlokba zárni az időközben átépített lakást. Nekiláttunk hát tervezni, szervezni és amikor beléptem a lakásba, elakadt a szavam. Nem volt az rossz …

Egy kicsi, vagy egy személyes vállalkozás esetében rengeteget számít a személyes benyomás, főleg a mai világban, amikor a járványhelyzet miatt igyekszünk a minimálisra csökkenteni a személyes kontaktust. Persze járványhelyzettől eltekintve is fontos, hogy az ügyfeleitek lássák az embert a szolgáltatás vagy a termék mögött, ehhez pedig elengedhetetlen néhány portréfotó, Rólatok! Vivi tudta ezt amikor megkeresett azzal az ötlettel, hogy készítsünk róla néhány képet az induló vállalkozásához én pedig örömmel nyúltam a fényképezőgépemért, mert az esküvők mellett nagyon szeretek portrékat készíteni. Ha úgy érzed, hogy a Te vállalkozásodhoz is kellene pár jó fotó, Rólad, keress bátran!