…és Lizi és Snoopy. Azt mondják az ember legjobb barátja a kutya. Azt már nem teszik hozzá, hogy ha kettő van belőle akkor két legjobb barátot is kapsz egyből, pedig az alábbi képek szerintem alátámasztják ezt a kiegészítést. Én tényleg csak biztatni tudok mindenkit arra, hogy ha van(nak) kisállat(ai)tok akkor vonjátok be Őket a jegyes fotózásba, sőt akár az esküvői forgatagba is (de erről majd egy másik bejegyzésben). Biztosan van az a jutalomfalat mennyiség amivel rávehetőek egy kis pózolásra, ráadásul jó móka!
Zsófi és Ádám viszonylag messziről, Olaszországból jöttek el hozzánk és magukkal hozták Rudit a vizslát is. Mindhárman rutinosan mozogtak a fényképezőgép előtt és Rudi is szemmel láthatóan élvezte a fotózást. Szerettünk volna egy rendhagyó VLOG epizódot is leforgatni és Rudi szemszögéből (vagyis egy kicsivel lejjebbről, nyakmagasságból) megmutatni a fotózást, de Rudi sokkal gyorsabbnak bizonyult mint az akciókamera amelyet a nyakába lógattunk. Sebaj, majd legközelebb! 🙂
Megtisztelő, amikor egy esküvőn vendégként találkozom egy párral, akik aztán felkérnek arra, hogy az esküvőjüket fotózzam. Orsival és Adriánnal így találkoztunk és ha már így esett, úgy döntöttünk, igyekszünk belevinni a jegyes fotóikba egy kicsit a hétköznapi életükből is. Ezért fotóztunk focipályán és ezért szerepel a képeken a pár kutyája Gomez is. Klassz délután volt, alig várjuk az esküvőt! 😉
Melcsit és Gábort kutyájuk, Lego is elkísérte a jegyes fotózásra, ami már a fotózás legelején remek hangulatot teremtett. Bár a Nap sajnos nem sütött sőt, egyszer még az eső is eleredt, az időjárás nem tudott elijeszteni bennünket a fotózástól. Igazán klassz helyszíneket jártunk be egy igazán klassz párral, annak pedig, hogy a filmes kolléga és egy jó barát is csatlakozott hozzánk, külön örültem. Remek délutánt töltöttünk együtt. Bízom benne, hogy Ők is legalább olyan jól érezték magukat, mint mi.
Klau és Roli Angliában élnek és dolgoznak és mivel csak az esküvő előtt néhány nappal érkeztek haza a szigetországból, a jegyes fotózás igen közel esett az esküvő napjához. Először úgy volt, hogy Lotti nem tud eljönni segíteni, de végül mégis ráért így Vikivel, hárman vágtunk neki a somogyi megyeszékhelyre vezető útnak, amely egyébként viszonylag eseménytelenül telt. Egy helyi gyorsétteremnél találkoztunk, ahonnan egy kis fagyi elfogyasztása és némi rövid eszmecsere után a lagzi tervezett helyszínére indultunk egy kis terepszemlét tartani. Még nem igazán szoktam meg, hogy este kilenckor is szinte még világos van, így rendszeresen sikerül túl korai időpontra megbeszélnem a …
Talán néhányan emlékeznek Brutusra, a kutyámra. Róla készült a fent látható fotó is amelyet a fotózással való ismerkedésem egyik első darabjának is tekinthetünk. Brutus 2003-ban került hozzánk. Nem hívta senki, nem kerestük, egyszer csak ott volt a kutyaházban és nagy szemekkel nézett ránk. Képtelenség volt bezárni, helyből ugrotta át a százegynéhány centis kerítést, nem kevés borsot törve az orrunk alá. Nem lehetett rá haragudni, szerettük nagyon, hamar újdonsült családtagként tekintettünk rá. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül vezette Őt hozzánk valamilyen felsőbb hatalom. Nagyon sokat kaptunk tőle, jókedvet, néma vígaszt, szép perceket, de azt hiszem mondhatom, hogy legalább ugyanennyi …
