…mindig elszomorodom egy kicsit. Hamarosan elmúlnak a forró nappalok, a langyos éjszakák, a hétvégi strandolások és a kánikula minden velejárója. Helyüket átveszik a lehulló falevelek, az egyre hűvösebb esték, a szüret, és a ködös kora őszi hajnalon csillogó harmatcseppek amelyeken kergetőzve táncolnak az egyre később kelő Nap első sugarai. Ez a világ rendje, de egy kicsit mindig az elmúlásra emlékeztet, már ilyenkor, pedig milyen messze vagyunk még attól, hogy a természet igazán felöltené őszi gúnyáját és abba burkolózva köszöntene minket. Szeretek ilyenkor egy kicsit kiülni valahova, és kémlelni a csillagos eget, hullócsillagokra vadászni, odakapni a fejem, egy-egy közeli zörejre és …

Nem messze tőlünk van egy nagyon kellemes dimbes-dombos vidék.Alig van fényszennyezés és az élővilág is egészen gazdag. Azért mondom, hogy gazdag mert láttam. Már háromszor is voltunk az említett helyszínen és csak azt mondhatom, hogy lélegzetelállító élmény volt hullócsillagokat nézni és fényképezni ott. Lottival és egy csomag fagyasztott zöldborsóval édeshármasban érkeztünk, és felejthetetlen élményben volt részünk. Fotóból csak egy-kettő, de emlékből egy rakás született. A körülöttünk motoszkáló rókák, a távolban kolompoló birkanyáj az átható pézsmaszag, a csillagos ég és a következő falu fénypontjai a kivilágított templomtoronnyal nagyon jó hangulatfelelősnek bizonyultak. Amikor először ide tévedtünk még nem gondoltam, hogy a későbbiekben …