Erika és Márk jegyes képeit a szó legszorosabb értelmében a Balatonon készítettük el. A vitorlás csak úgy siklott  a magyar tenger felszínén a naplementében, mi pedig remekül éreztük magunkat, hiszen közel ideális körülmények között fotózhattunk. Ezúton is köszönjük a kapitányunknak, Pápai Istvánnak, hogy kivitt minket!

A Schlossberg-templomrom remek helyszín egy jegyes fotózáshoz. Ebben Kata és Ati is egyetértettek, szóval ott kezdtük a fotózást, elfogyasztottunk némi frissítőt, hogy aztán a sötétvölgyi horgásztónál folytassuk a képek készítését. SPOILERVESZÉLY: A jegyes fotózás után mégjobban vártuk az esküvőt mint előtte, mint kiderült nem alaptalanul, de erről majd egy másik bejegyzésben írok! 😉

Szezonban lebetegedni nem túl jó, de van egy olyan, pozitív hozadéka, hogy bár egy fotózásra elindulni nehéz, amikor már ott vagyok, nem  nagyon tudok olyan beteg lenni, hogy ne dobjon fel a dolog. Nem történt ez másképp azon a nyári délutánon sem. Elindulni fájt, de amikor Mesi és Lóci megérkeztek, Mangóval  a kocsi hátsó ülésén, minden bajom elszállt. A köztük vibráló összhang nem korlátozódott az öltözékükre, nem csak rájuk nézni, de fotózni is nagyon jó volt Őket.

Bilbó a schnauzer, a kis kék méregzsák Opel Corsa és gazdáik, Niki és Dénes története ez, amely azzal kezdődött, hogy egy esküvőn lefotóztam Őket, ahogyan táncolnak. Mármint Nikit és Dénest, nem a Corsát és Bilbót. Aztán nem sokkal később Niki és Dénes felkértek minket arra, hogy fotózzuk az esküvőjüket, mi pedig örömmel mondtunk igent a felkérésre. Ezek a képek már a jegyes fotózáson készültek, ahova hőseink pont olyan felkészülten érkeztek, ahogy szeretem. Rájuk jellemző autóval, kutyával. Íme!

Macskás képekkel kezdtünk, Angi és Buxa lakásán, mert bár a cica nem kifejezetten az a lakásból kijáró típus, azért szerettek volna vele is pár közös képet. Miután ezzel megvoltunk, a Balatont vettük célba. Meg sem álltunk Tihanyig, ahol rá kellett jönnünk, hogy ez az első olyan hétvégéje a nyárnak, amikor már komoly forgalommal számolhatnak a magyar tengernél, szóval igyekeztünk kerülni a tömeget és úgy elkészíteni ezt a jegyes sorozatot.

Zsuzsu és Miki azt mondták, hogy klasszikus értelemben vett jegyes fotózást nem szeretnének, de szívesen látnak minket egy sütődiszkoszban készült vacsira és ha gondoljuk közben lőhetünk róluk néhány képet, természetes közegükben, kirándulva, fát aprítva, sütve-főzve. Gondoltuk. Ezúton is köszönjük a remek vacsit és a különleges hangulatot! 🙂

Zsuzsi és Roland már javában készültek az esküvőjükre amikor a jegyes fotózásuk miatt találkoztunk, így elég sokat tudtunk beszélgetni a terveikről, a szervezésből még visszalévő dolgokról és közben úgy elröppent a délután, hogy tulajdonképpen észre sem vettük. Az egyen pólóért viszont külön piros pontot érdemelnek. Ilyenekre gondolok amikor azt mondom, hogy hozzatok magatokkal valamit a jegyes fotózásra ami rátok jellemző! 😉

A május az egyik legszebb hónap az évben. Azért az egyik, mert a többi hónap másképp az egyik legszebb, de tény, hogy a május, kifejezetten ideális jegyesfotózni. Végre van lombja a fáknak, sőt, egy részük virágba is borul ilyenkorra, szóval Adri és Máté jól választottak. A Mecsek rengeteg remek helyszínt tartogat, ezek egy részét jártuk be és közben olyan természetesen beszélgettünk, mintha évtizedek óta ismernénk egymást. Hamar elrepült a fotózás és már itt nagyon vártuk az esküvőt!

Általában, ha egy párnak nincs konkrét helyszínötlete a jegyesfotózásra azt szoktam tőlük kérdezni, hogy városi vagy inkább természetközeli helyszínt képzeltek el ezekhez a képekhez háttérként? Ancsa és Gábor az utóbbi mellett tették le a voksukat, így a Mecsek végeláthatatlan helyszín kínálatából válogattunk, amikor együtt fotózni indultunk.

Beussal és Jencivel már nem először találkozhattok ezen blog hasábjain, viszont nem is utoljára. Évekkel ezelőtt már fotóztuk Őket egyszer, az irány most is hasonló volt, mégis teljesen más képek születtek. Egy biztos, most sokkal közelebbinek látszott az esküvő, lehet, hogy azért mert egy hét sem volt már a jeles napig. 🙂