Tamara és András komolyan vették, amikor azt mondtam nekik, hogy vegyék lazán a jegyes fotózást, mert úgy képes igazán hidakat építeni a fotós és a pár közé. Elhozták hát a kutyájukat is, sőt egy laza piknik hangulatú fotózás keretében még egy pohár bort is elfogyasztottak, hogy tökéletes legyen az élmény. Mit írhatnék ezek után? Nagyon várjuk az esküvőt! 🙂

Az utazós esküvői kreatív fotózások egyik alaptézisévé vált az évek alatt, hogy a boldogság titka, hogy olyan emberekkel vedd körül magad, akik hasonlóak hülyék, mint, ahogyan Te is az vagy és mielőtt tovább mennénk, idéznék néhány sort a Nórival és Levivel való közös beszélgetésünkből, ami az első találkozásunk másnapján zajlott le: Nóri: Azt nem tudjuk, hogy tegnap mennyire jött át, mert nem mondtuk ki, de mindketten úgy gondoljuk, hogy a külföldi kreatív fotózást szeretnénk majd, ha még Neked is belefér! Én: Teljesen átjött. Ti az a pár vagytok, akiknek ha fizikailag lehetséges, szakítok időt az utazós kreatívjára, mert láttam rajtatok, …

A dolog úgy indult, hogy Brigi megkérdezte, lehet-e engem ajándékba adni, én pedig azt válaszoltam, hogy már miért ne lehetne? Így kapott karácsonyra fotózásra szóló kupont a Vincze család és így került a fényképezőgépem elé később Zsu, Zoé, Márk és Gyuri. Remek hangulatú, beszélgetős, sétálós családi fotózás volt az övék, ami után őszintén írhattam Briginek, hogy „megvolt a közös hang”, hiszen még a zenei ízlésünk is egyezik! 🙂

…de előtte esküvői kreatív fotózás az IKEA-ban és hogy miért ott, azzal kapcsolatban a menyasszonytól idéznék: „Nem (teljesen) vagyunk konzumidióták, csak bírjuk az IKEA-s ötleteket és Bence már csukott szemmel rakja össze a PAX gardróbot, miközben félkézzel szerel ajtót a KALLAX bútorelemekre. Volt olyan hét az életünkben pár éve, amikor három különböző országban is jártunk IKEA-ban, úgy gondoltuk, hogy ez ránk jellemző!” Így esett hát, hogy egy gyors Halászbástyás kitérőt követően az Örs-Vezér téri IKEA felé tartottunk, hogy ott készítsük el Julcsi és Bence esküvői kreatív sorozatának második felét. Egyébként a néhány nappal később tartott esküvőből sem hiányoztak a sajátos, …

Egy idő után feladtam, hogy azt számoljam, hogy hányadik alkalommal jár nálam fotózáson Beus és Jenci, illetve most már a Jencik. Idő közben ugyanis Jenciből eggyel több lett ezeken a fotózásokon, sőt ez az eggyel több, életkorban is megmutatkozott a kisebbik Jencin, akinek a születésnapja adta ennek a fotózásnak az apropóját. A kicsi Jencin a kor még nem annyira, a széttrancsírozott csokoládétorta annál inkább meglátszott a fotózás végére, amit épp nem mosott el az eső.  Pont megvárta, hogy végezzünk a fotózással és a tortával. 🙂

Döbbenet, hogy már több mint négy éve, hogy először megpillantottam azokat az okos kis szemeket, amik kíváncsian néztek vissza rám és amik azóta is minden alkalommal elvarázsolnak ha találkozik a tekintetünk. Már akkor is ott volt bennük az a kis huncutság, ami egyetlen pillantásából sem hiányzik azóta sem az én okos, szép, tündéri kicsi lányomnak, aki már nem is annyira kicsi. Bár amikor megszületett megfogadtam, hogy nem nyaggatom túl azzal, hogy állandóan fényképezni akarom, azért abból sikerült hagyományt csinálni, hogy a születésnapja környékén, készüljön róla egy sorozat, minden évben. Ez a negyedik.

Nagyon sokat meséltem már Nektek arról, hogy mennyire fontos számomra, hogy kapcsolódni tudjak azokkal az emberekkel akiket fényképezem. Amikor Nórival és Levivel először leültünk beszélgetni, az három és fél órásra nyúlt és az első órában nem beszélgettünk az esküvőjükről, ez pedig a szezon egyik legjobban várt esküvőjévé emelte ezt az augusztusi szombatot, ami egyébként az összes hozzá fűzött reményünket felülmúlta. A Bükkösdi Ökopark természetközelisége nagyon szép keretet adott ennek a történetnek. Vidám készülődést, érzelmekkel teli szertartás követett, hogy aztán néhány lovas kép (és nem csak néhány lovas szóvicc) után, hatalmasat bulizzunk a teraszon. Apropó szertartás: nem tudom, hogy Mámel Anita …

Fantasztikus csapattal fotóztunk júliusban a Kőröshegyi Levendulásban, ahol egy elképzelt házasságkötés keretében Timi és Adamo mondták ki az ezúttal leginkább minket, a szolgáltatói csapatot boldogító IGEN-t. Sokszor nehezek ezek a fotózások, mert ritka, hogy a résztvevők hajlandóak érzelmet vinni a dologba és nekem mint fotósnak főleg az a feladatom, hogy az érzelmeiteket megmutassam. Timi és Adamo viszont hoztak mosolyt, nevetést és vidámságot bőven, ahogyan azt a képeken és a mozgóképeken is láthatjátok. Az eseménynek egyetlen negatívuma volt: a fotózásnak nem azért lett vége, mert mi úgy döntöttünk, hanem mert az időjárás úgy döntött. Pedig a Dinasztia Cukrászda elképesztő süteménykavalkáddal édesítette …

Ha az esküvő előtt készítjük a kreatív képeket, és úgy érkezik meg a pár egy-egy frissen szúrt orrpiercieng-gel a fotózásra, akkor már ott biztos lettem volna abban, hogy ezen az esküvőn jó lesz a hangulat, így viszont csak sejtettem, de ne szaladjunk ennyire előre! Azt írtam Lilláról és Kevinről a jegyes fotózásukról szóló blogbejegyzésben Budapest kapcsán, hogy szeretik ha valaminek van hangulata. Az esküvőjüknek volt és erről most nem is írnék többet, mert ennyire is nagyon nehéz volt leszorítani a képek számát, inkább nézzétek meg Őket! A mikrofon és a lemezjátszók mögött egyébként a mindig jól fésült DJ Jillek teljesített …

A Kis-Balaton környéke mindig kedves volt a szívemnek és mint kiderült, nem vagyok, nem voltam ezzel egyedül mert Boró és Zoli is szeretik, gyakran járnak ide sétálni. Azonnal igent mondtam hát, amikor Boró felvetette, hogy itt készítsük el azokat a képeket, amik megmutatják majd Zalánnak ha felnő, hogy hogyan várták Őt a szülei és az Ő nagy és okos bátyja, Levi.