Tele voltunk első szülinapos családfotózásokkal 2023-ban, de mind-mind más volt egy kicsit. Anna és Dávid kislányukat, Lilit hozták el, de elkísérte Őket Héli a boxer is. Tettünk egy sétát az őszi Mecsekben, néha összeszedtük Hélit, közben pedig próbáltuk mosolyra bírni Lilit. Így készültek el az alábbi képek.

Nagyon vártuk Anita és Norbi esküvőjét, de nem csak azért mert tudtuk, hogy az Egri Korona Borház egy klassz hely, vagy azért mert tudtuk, hogy megint a Cerminátorral dolgozhatunk együtt.  Én személy szerint azért is vártam, mert végre személyesen is találkozhattam Norbival akivel anno, tinédzserként, éjszakákat játszottunk át az online térben különböző versenyekre készülve, még azelőtt,  hogy ez menő foglalkozássá vált volna, amiből meg lehet élni. Személyesen most találkoztunk először, de a korábbiak és az első egyeztetések alapján biztos voltam benne, hogy ez egy jó esküvő lesz és nem is kellett csalódnom. Az egésznek volt egy hangulata, amit nagyon nehéz …

Ha lenne tankönyvi példa a kicsi, hangulatos, családias esküvőre, akkor a tankönyv írói valószínűleg fontolóra vennék, hogy Réka és Gyula esküvőjén keresztül mutassák be azt. Ősz volt, kicsit hűvös, kicsit ködös, kicsit szürke, de már sárgultak a falevelek, már csipkebogyó piroslott a csipkebokrok ágain amikor Máté a feltette a kérdést Rékának és Gyulának, akik igennel feleltek és miután Máté megcerminálta amit meg kellett cerminálni fotózni indultunk. Így születtek az alábbi galériában látható képek. Réka, Gyula: Nem most kezdtétek együtt, de kívánom Nektek, hogy sok-sok év múlva, amikor már a gyermekeiteknek is családja lesz, együtt nézzétek majd vissza ezeket a képeket, …

Ritkán fordul elő, hogy egy jegyes fotózás alkalmával új helyszínt ismerek meg a közelben, de Réka és Gyula tudtak nekem újat mutatni. Az ősz megunhatatlan színei és a malmok mellett, Orfűn található épített erdei sétány, remek hátteréül szolgáltak a párosunk szerelmes képeinek akik ráadásul saját készítésű ajándékkal is megleptek amit ezúton is nagyon szépen köszönök! Nagyon várom az esküvőt! 😉

Együtt kezdtük és együtt zártuk a tavalyi esküvőszezont a Cerminátorral, ám ezúttal BanDJ is csatlakozott a csapathoz. Rég hallottam olyan egyedi és szívhez szóló egyházi szertartást, mint amilyennek a keretein belül Detti és Laci kimondták az Igent, de a polgári szertartás is hangulatos volt. De ez az esküvő nem csak ettől volt különleges. Dettivel már általános iskolában egy osztályba jártunk és már akkor barátok voltunk, így megtiszteltetés és egyben megható is volt az esküvőjükön fényképezni. Az őszi esküvők egyébként is mások mint a többi. Semmihez sem fogható ahogyan a lágy őszi napsütés megcsillan a sárguló faleveleken. Detti, Laci: Ezzel a …

Mindig megmelengeti a szívem ha jó hírt hallok valakiről, vagy valakikről akiket korábban fotóztam. Egy új élet pedig mindenképpen jó hír, reményt és szeretetet hoz. Ebből az apropóból Zsófit és Balázst immár harmadik alkalommal (sőt ha az esküvői kreatív sorozat elkészítését külön alkalomnak számoljuk akkor negyedik) fényképezhettem, ez pedig nem csak megtiszteltetés de öröm is számomra. A madarak egyébként azt csiripelték, hogy fogtok még róluk képeket látni itt a BLOGon! A fotózás után egyébként elvittek minket lángosozni, ami nagyon klassz volt, ezúton is köszönjük! 😉

 Talán emlékeztek még néhányan a szebb napokat is megélt, F. Buchta által vizsgadarabként elkészített Schüler von Bösendorfer versenyzongorára és Dorkára. Velük az első Őszi Hangok fotósorozatomban ismerkedhettetek meg és bár már akkor ígértem folytatást erre mostanáig kellett várni. Jóllehet közel sem előzte meg annyi előkészület és munka ezt a sorozatot mint a korábbi képeket, de azt hiszem írhatom, hogy ez sem sikerült rosszul, sőt… Ha már ott voltunk készítettünk néhány anya-lánya fotót is, ugyanis Réka édesanyja, Tímea is elkísért minket a fotózásra. Jó volt látni, hogy valóban támogatni és segíteni jött és nem ellenőrizni, ahogyan azt sok szülő tette volna …

Nagyon régóta terveztem egy sorozatot az őszi erdőről, de mindig volt más, volt fontosabb elfoglaltság. Persze kifogásokat keresni mindig egyszerűbb, ezért tegnap úgy döntöttem, hogy tartok egy rövid pihenőt képfeldolgozás és fotókönyvtervezés közben és kilopózunk az erdőbe, hogy megnézzük még mindig olyan elképesztően vörös-e  mint két nappal korábban volt. Jelentem igen. A sárgától a vörösig milliárd árnyalatban pompázik az erdő, lélegzetelállítóan szép őszi ruhája. A levélpázsitot csak itt-ott töri meg egy-egy korábban arra járt vad nyoma, az avarban gombák, a fákon moha nő. Persze a szakadékba lemászni és ugyanezt vissza, nem volt a legkellemesebb elfoglaltság, de úgyis kell a mozgás.

Olyan bejegyzés illetve, olyan képek következnek, amelyekben minden eddiginél több munka van. Nem csak az enyém, másoké is. Éppen ezért szeretném még így az elején megköszönni mindenkinek, aki így, vagy úgy közreműködött a dologban. Köszönöm a Nagy családnak, de főleg Lottinak a zongoráért és Nagy Vilmosnak a szétszerelésért, továbbá Bodnár Dorottyának a modellkedésért, Király Katának a sminkért és a festésért, Biczó Dánielnek a sofőrködésért és a segítségért, Várhelyi Péternek a segítségért és végül Mag Norbinak az objektívért. Szóval Lottival már régóta beszélgettünk róla, hogy a nappalijukban virágtartóként hasznosított Schüler von Bösendorfer versenyzongorával lehetne kezdeni valamit, akár fotós szempontból is. Mivel …