Via és Balázs klasszikus őszi jegyes sorozatot szerettek volna, és úgy is öltöztek fel, ahogy egy ilyen sorozathoz illik. Az eredmény nem is maradt el, kellemes, őszi hangulatú képeket sikerült készítenünk, két szerelmesről akik épp házasodni készülnek, ráadásul miközben a Mecsek narancsba, sőt néhol vörösbe boruló erdeiben sétáltunk, rengeteget nevettünk. Annyira sokat, hogy a Nap miközben még szebbre festette az őszi erdő fáinak lombjait, a horizont mögé bukott. Mit is mondhatnék, nagyon várom az esküvőt! 🙂

A havas fotózás két dologban különbözik a többitől: az egyik az, hogy nagyon fel kell hozzá öltözni, a másik pedig az, hogy egyre kevesebbszer van rá lehetőség. Néha egész telek múlnak el anélkül, hogy havat látnánk. Adri és Bence kifejezetten havas képeket szeretett volna, de első alkalommal amikor legalább a Mecsek magasabb pontjain esett egy kis hó, sajnos lebetegedtek, így akkor el kellett napolnunk a fotózást. Akkor azzal vígasztaltam Őket, hogy szerintem lesz még hó. Igazam lett, a múlt hétvégén egy éjszaka alatt szép mennyiség hullott le a Mecsekben. Nekünk se kellett több, azonnal igent mondtam Adri kérdésére, mely szerint …

Ezzel a blogbejegyzéssel még adós voltam, így most pótlom eme hiányosságomat. Orsi és András őszi jegyes képeket szerettek volna, ezért aktívan figyeltük az időjárást és a környezetünket, hogy olyan időpontot találjunk a fotózásukhoz, amikor az erdő már felvette az őszi gúnyáját, de azért még nincs nagyon hideg. Emiatt egyszer halasztottunk is, mert elég ramaty volt az idő, de, valószínűleg itt is igaz, hogy semmi sem történik véletlenül. A fotózás napján végül gyönyörű időnk volt, azt hiszem, hogy ez a képeken is látszik. Fogadjátok szeretettel Orsi és András jegyes fotóit!

Tudjátok, vannak azok az emberek, akikről nem tudjuk, honnan ismerjük Őket, vagy, hogy mikor és hol találkoztunk először. Csak azt tudjuk, hogy régre nyúlik vissza az ismeretségünk, sőt talán írhatom, hogy barátságunk. Ricsi az a srác, akivel ha összefutunk egy baráti összejövetelen, rendezvényen vagy egy esküvőn, na abból tuti, hogy egy jó beszélgetés lesz, mert azonnal megvan a közös hang, mindegy mennyi idő telt el közben! Aztán egyszer csak kiderül, hogy Ricsinek van egy barátnője, aki úgy válik részévé ezeknek a véletlennek látszó találkozásoknak és beszélgetéseknek, mintha mindig is részük lett volna. Amikor pedig Ők ketten megkeresnek azzal, hogy összekötik …

Mindig jó érzés, amikor olyasvalaki kér fel, hogy fényképezzek az esküvőjén, akinek a családjában már több esküvőt is fotóztam, ezért nagyon boldog voltam amikor Bogi és Kristóf megkerestek, ugyanis ahogyan a VLOG epizódban már említettem, Bogi nővérének az esküvőjén is én készítettem a képeket (amúgy Petra és Gergő azóta is közel állnak a szívemhez). Szóval Bogi és Kristóf nem teljesen ismeretlenül csöppentek a fényképezőgépeim elé. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy egy klassz jegyes fotózás kerekedjen a dologból. Vagyis majdnem minden. Az időjárás határozottan a bolondját járatta velünk, egész nap nem tudtuk eldönteni, hogy elinduljunk-e, mert hol teljesen beborult, hol …

Martina és Tomi a lovaikat hozták magukkal a jegyes fotózásukra. Bevallom őszintén, hogy elsőre tartottam egy kicsit ettől a fotózástól, mert bár közhelynek hathat, de nem értek a lovakhoz. Végül kiváló hangulatban telt el ez a délután, Martina és Tomi némi szülői segítséggel (amit ez úton is köszönünk) seperc alatt karámot rögtönöztek a domboldalban, hogy a négylábúak biztonságban legyenek, mi pedig elkezdhettünk fotózni. Ágit, akinek ez az első fotózása volt mellettem, ugyan majdnem megette az egyik paci, de szerencsére csak majdnem. Itt fontos megjegyeznem, hogy a fotózás közben sem lónak sem fotósnak nem esett bántódása.

Aki még nem vett részt fotózáson – és a többség így kerül a fényképezőgépem elé, legalábbis első alkalommal – van, hogy izgul egy kicsit, hiszen hiába a vLOG, azért más kívülről a YouTube-on nézni a dolgot, mint benne lenni. Andi és Geri hoztak is magukkal némi szíverősítőt izgulás ellen a jegyes fotózásra, de a szemükben mégsem az alkohol csillogott, hanem valami egészen más, amit egy szóval csak szerelemként lehet leírni. Szóval szerelem pipa, mi is kell még egy szép jegyes sorozathoz? Ja, igen. Helyszín ami hátteréül szolgál a mosolyoknak, a kézfogásoknak, az apró érintéseknek, a nevetésnek és a boldogságnak. A …

Ez volt az az este, amikor Zita és Tomi először bízták a nagyszülőkre a pici Diust. Tették mindezt azért, hogy klassz jegyes fotóik legyenek. Nem okozhattam hát csalódást Nekik, ezért mindent bevetettem, hogy a Tolna megyei vidéket bebarangolva szép képeket készíthessek róluk. Ők cserébe nem nehezítették meg a dolgom, elhozták magukkal az összes mosolyukat és nevetésüket, hogy néhányat most megmutathassak belőlük Nektek is.

A Sötétvölgyi Parkerdő csak a nevében sötét, egyébként elég szép fények vannak ha naplemente idején járunk a környéken. A Nap aranyló, meleg fénye szikrázik a víz felszínén és díszkivilágítást ad a vízparti fák ágai között életük fellépésén táncoló bogárrajoknak. Persze esetünkben e az egész csak háttér volt valami még ennél is szebbhez: Tekla és Zsolti szerelméhez.

Niki és Christoph egészen Németországból utaztak Magyarországra, hogy házasodjanak és ha már itt voltak, egy jegyes sorozatot is elkészítettünk Orfű környékén barangolva. Niki és Christoph megfogadták a tanácsomat és magukkal hozták a kutyájukat Nacho-t is aki némi jutalomfalat fejében vállalta, hogy részt vesz a jegyes fotózáson. Ahogy láthatjátok, egész ügyesen pózolt. Mivel csak napok voltak vissza az esküvőig ezért nem kellett rá sokat várnunk, szerencsére, mert amúgy nagyon nagy buli volt, de erről majd abban a posztban. Addig is vessetek egy pillantást a jegyes képekre.