Emőke és Marci egy bogaras páros, a szó legszorosabb értelmében. Szoktam kérni a pároktól, hogy a jegyes fotózásra hozzanak magukkal valami rájuk jellemző kiegészítőt, vagy tárgyat amivel adott esetben pózolhatnak, de autó eddig még nem került a terítékre ilyen tekintetben, pedig már egy ideje akartam ilyet, csak nem voltak adottak hozzá a feltételek. Emőke és Marci tehát egy VW Bogárral gurultak le a fővárosból egy kis fotózkodásra. Azt mondták, hogy a billentyűzet is eszükbe jutott mint lehetséges kiegészítő, de inkább maradtak a Boginál, mert, hogy így hívják a felújított négykerekűt, ami egyébként egy 1972-es alvázra épített ’83-as karosszéria. Még a …

Angéla hatig dolgozott. Még éppen sikerült elcsípnünk a virágzó napraforgótáblát, mielőtt az elmúlt hetekben tapasztalt hihetetlen kánikula hatására teljesen kókadtá váltak volna a virágok, így elkészülhettek az alábbi fotók. Persze meleg volt már akkor is, lógott is a nyelvünk rendesen, de azért igyekeztünk jól érezni magunkat, ami azt hiszem sikerült is. Sajnos a gyomnövényzettel nem volt szerencsénk, a végén véletlenül nekem is sikerült belesétálnom egy csalánosba, pedig a többiek szóltak, hogy ott van, csak én a keresőben nem láttam. Angéla, Zoltán: az esküvőn találkozunk! 🙂

Sokadszorra beszéltünk meg koncepciót, időpontot és helyszínt Eszter és Gergő jegyes fotózására, ám eddig minden alkalommal közbejött valami. Nem úgy mint ma! Gyönyörű napsütésre, madárcsicsergésre és júniusi nyárillatra, no meg az Amerikai Fater c. sorozat főcímdalára ébredtünk Lottival, hogy aztán némi tollászkodás után a megbeszélt helyszínre, vagyis a Kodály Központ parkolójába érkezzünk meg. A körülmények adottak voltak, a fáradtságunk hamar elillant és azt hiszem bátran állíthatom, hogy mind a négyen nagyon jól éreztük magunkat. Még az előző esti fogfájás sem tudta elvenni a kedvem, pedig nem volt kellemes, elhihetitek. Sajnos továbbra is fájdalomcsillapítókat szedek, első utam valószínűleg a fogászatra vezet …

Nem volt könnyű összehozni a vasárnapi esessiont pedig nekem már szombaton nagyon mehetnékem, fotózhatnékom volt. Többször görcsösen expozícióra rándult az ujjam, és még abban is a fotótémát láttam amiben máskor nem. Ilyen ez ha az ember hosszú ideig kényszerül mellőzni valamilyen tevékenységet aminek a rabjává vált. Ennek ellenére én azért örülök, hogy a fotográfia a rabjává tett. Három előtt nem sokkal találkoztunk Dettivel és Gézával a Zsolnay Negyedben. Nem volt éppen zökkenőmentes, de végül megtaláltuk egymást. Lehetne esetleg olyan népszokást meghonosítani a pécsi esküvőkön, hogy eldugják a menyasszonyt a Zsolnay Negyedben, a vőlegény meg megkeresi. A násznép esetleg segíthet a …