Sajnos az esküvők mellett kevés lehetőségem van portréfotókat készíteni, pedig mindig is közel állt hozzám a műfaj. Diussal egy koranyári estén fotóztunk, egy búzatáblában, mígnem egy – valószínűleg helyi – egér ránk nem cincogott. Na, most én nem tudok egérül, de gyanítom zavarta, hogy ott vagyunk és mivel illetlenségnek tartottuk volna ha ennek ellenére maradunk és az otthonukban zavarunk másokat, ráadásul a Nap is lement közben, az alábbi képekkel a memóriakártyán távoztunk.

Annyi fotózás volt mostanában, hogy időben egész messzinek tűnik, pedig alig néhány hete volt csak, hogy pipacs és búza után kutatva indultunk Zsuzsival és Tivivel Mohács felé. Persze a Facebookon is többen próbáltak segíteni bennünket a megfelelő helyszín megtalálásában és így a képeket visszanézve azt hiszem köszönetet mondhatunk mindenkinek aki segített! Remek délután volt, egy igazán kedves és klassz párossal, akiknek *SPOILERVESZÉLY* nagyon várjuk már az esküvőjét, amiről szintén képes beszámolót olvashattok majd itt, ahogyan azt már megszokhattátok! 😉

Szerencsés vagyok. Szerencsés vagyok mert olyan párokkal hoz össze a sors, mint Bogi és Peti. Akik ügyfelekből barátok lesznek. Aki folyamatosan követi a Facebook oldalam, tudhatja, hogy szinte minden esküvőről úgy érkezem haza, hogy „ezt most imádtuk”. Előfordul, azonban, hogy egy-egy esküvőt egy kicsit még az átlagnál is jobban imádunk. A jegyes fotók publikálása után nem sokkal, levelet kaptam az egyik nagymamától, aki leírta mennyire tetszenek neki a jegyes fotók, amiket Bogiról és Petiről készítettem. Sejthetitek, hogy mennyire meghatódtam. Aztán az esküvő napján élménybirtokra megérkezvén, szinte kivétel nélkül tudta mindenki, hogy kik vagyunk és hogy miért jöttünk. Olyan meleg fogadtatásban …

Az esküvői sorozatok mellett egyre kevesebb  időm marad portrézni, viszont  szerencsére egyre sűrűbben fordul elő, hogy a menyasszonyok egy klassz portrésorozattal ajándékozzák meg leendő férjüket és enyém a megtisztelő feladat, hogy ezeket a képeket elkészítsem. Sajnos egyrészt az ajándék meglepetés jellegéből, másrészt pedig a többség szégyenlősségéből adódóan ezeket a képeket Ti ritkán láthatjátok. Ez azonban most más. Bogi és Peti megengedték, hogy megmutassak közülük néhányat nektek is, amit ezúton is köszönök nekik! 🙂

 Érdekes, hogy a nagy nevű esküvőfotós kollégák szájából szinte egyöntetűen az hangzik el a saját esküvőjüket firtató kérdésre, hogy az „kicsi, családias, pár fős vacsi lesz a legközelebbi rokonokkal és barátokkal”. Zsuzsi és Csabi esküvőjén megértettük, hogy miért gondolják így a kollégák, miért sokkal bensőségesebb és meghittebb, ha valóban csak a legközelebbi szeretteinkkel ünneplünk.  Egy hotelben töltött éjszaka és egy gyorsétteremben elfogyasztott reggeli után frissen és üdén érkeztünk a fővárosi szépségszalonba, ahol Zsuzsi készülődött. Az előkészületek remek hangulatban teltek, még Csabi is beugrott pár pillanatra. Remek nap volt, a kreatív fotózásra néhány barát is elkísért minket, amit egy tökéletes vacsorával …

Először fotóztam Mohácson és környékén, de már most  visszavágyom. Ez a vágyam hamarosan teljesül, Edina és Tibor esküvőjét ugyanis szintén itt fogom megörökíteni. Az a péntek délután is úgy indult, ahogyan a többi szokott, az autóból kiszállva fülledt meleg csapott orrba minket, meg is szédültem tőle, pedig nem vagyok egy ájulós típus. Ennek ellenére nagyon klassz helyszíneket találtunk a fotózáshoz, bár a szúnyogokkal meggyűlt a bajunk, hősiesen ellenálltunk a vérszívók támadásainak és éjfél után értünk csak vissza Pécsre. A szúnyogoknak ezúton is üzenném, hogy a következő fotózásokra és pláne az esküvőre nincsenek meghívva. 🙂

Klau és Roli Angliában élnek és dolgoznak és mivel csak az esküvő előtt néhány nappal érkeztek haza a szigetországból, a jegyes fotózás igen közel esett az esküvő napjához. Először úgy volt, hogy Lotti nem tud eljönni segíteni, de végül mégis ráért így Vikivel, hárman vágtunk neki a somogyi megyeszékhelyre vezető útnak, amely egyébként viszonylag eseménytelenül telt. Egy helyi gyorsétteremnél találkoztunk, ahonnan egy kis fagyi elfogyasztása és némi rövid eszmecsere után a lagzi  tervezett helyszínére indultunk egy kis terepszemlét tartani.  Még nem igazán szoktam meg, hogy este kilenckor is szinte még világos van, így rendszeresen sikerül túl korai időpontra megbeszélnem a …

Ugyan Zsófit évek óta ismerem és Balázzsal is találkoztam már, nem volt könnyű dolgom a fotózás első felében, egy kicsit nehezen nyíltak meg nekem, de egyszer csak megtört a jég és onnantól érezhető volt, hogy igazán közel engedtek magukhoz és sikerült egy kis szerelmet, egy kis szenvedélyt csempészni a képeikre. Már egy ideje terveztem egy medvehagymavirágzással egybekötött jegyes fotózást, most végre sikerült is összehozni, ám arra senki sem gondolt, hogy az erdőben rengeteg a szúnyog. Ennek eredményeképpen elég sok képem van arról, hogy Zsófi és Balázs szúnyogokat hessegetnek, vagy éppen próbálják lecsapni a vérszívókat magukon, rosszabb esetben pedig egymáson, ezen …

Május közepén, nem sokkal Vica és Isti esküvője után, ismét fényképezőgépet ragadtam, hogy Katáról készítsek néhány képet. Már a Biankáról készült képanyag elkészültekor volt róla szó, hogy Katáról is készülhetne valami hasonló, de idő hiányában mindketten elnapoltuk a dolgot. Amint a fenti kép, illetve a kattintás után megnyíló galéria is tanúsítja az anyag elkészült, a fényképek már megtekinthetőek, és hamarosan Kata is kezében tarthatja a képeket tartalmazó adathordozót. A fotózáson egyébként tevékenyen közreműködött Villányi Máté kollégám és barátom, nagy köszönet neki a derítőlappal való segítségért. Azt hiszem bátran állíthatom, hogy mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, bár amikor a búzatábla szélén lévő …