Először úgy gondoltam, hogy elég erről (katt ide a cikkért) néhány szóban, egy Facebook posztban megemlékezni, de végül másképp döntöttem, és mégis megírtam ezt a bejegyzést. Hogy miért? Mert egy álmom teljesült azzal, hogy az említett közösségi képmegosztó portál a blogjában írt arról, amit csinálok. Persze azért az sem elhanyagolható tényező, hogy így a sztori, ami a poszt apropóját adta, magyarul is elérhetővé válik, még ha nem is tükörfordításban, akkor is. A legtöbben, akik most ezeket a sorokat olvassák, nem emlékeznek rá, mert később váltak rendszeres látogatóimmá, de ez a blog eredetileg személyes blog volt, csak később lett belőle fotóblog …

Szoktam kérni a párjaimat, hogy hozzanak valamit a jegyes fotózásra, ami rájuk jellemző. Ez lehet kiegészítő, vagy valamilyen ruhadarab, ami a munkájukhoz köti Őket, lehet egy háziállat, vagy egy jármű, igazából bármi, de nyilván a helyszínnel is utalhatunk sok mindenre. Emőkéék egy igazi bogaras páros, a szó lehető legszorosabb értelmében, ahogyan ez már a jegyes fotózáson is kiderült, ahova egy szépen felújított VW Bogárral érkeztek. Már az e-session alatt is látszott, hogy nagyon jól együtt tudunk működni és jól fogjuk érezni magunkat, ami fontos, hiszen a képeken is meglátszik. Kora délután érkeztünk a lányos házhoz, ahol rögtön ketten is útbaigazítást …

Emőke és Marci egy bogaras páros, a szó legszorosabb értelmében. Szoktam kérni a pároktól, hogy a jegyes fotózásra hozzanak magukkal valami rájuk jellemző kiegészítőt, vagy tárgyat amivel adott esetben pózolhatnak, de autó eddig még nem került a terítékre ilyen tekintetben, pedig már egy ideje akartam ilyet, csak nem voltak adottak hozzá a feltételek. Emőke és Marci tehát egy VW Bogárral gurultak le a fővárosból egy kis fotózkodásra. Azt mondták, hogy a billentyűzet is eszükbe jutott mint lehetséges kiegészítő, de inkább maradtak a Boginál, mert, hogy így hívják a felújított négykerekűt, ami egyébként egy 1972-es alvázra épített ’83-as karosszéria. Még a …