Martina volt aki az oldalam webcímével fémjelzett töklámpást faragta édesanyjával, tavaly októberben, amiért cserébe akkor egy portréfotózást ajánlottam fel neki. Ő élt is a lehetőséggel, ám nem akármilyen feladat elé állított, hiszen a fotózás helyszínéül a város határában található István akna bányatelepet javasolta. Az épületegyüttesről annyit kell tudni, hogy 1925-ben épült, Gút Árpád és Gergely Jenő irodájának tervei alapján. Még így az összeomlás szélén is van benne valami megfoghatatlan varázs, belépve üveg és építőanyag törmelékének keveréke kezd ropogásba és csörömpölésbe a talpunk alatt, mintha az építmények utolsó segélykiáltásait hallanánk. A falakról pattogzó vakolat és festék, a kitört ablakok és a …
Gyönyörű havas reggelre ébredt a Mecsek aznap. Nem is volt kérdés, ha lehet, akkor a hegyen készítjük el Viki képeit. Először a Misina tető környékén kezdtünk el fotózni, de onnan „elzavartak” minket. Igen, elzavartak. Egy „Úr” nehezményezte, hogy ott vagyunk (pedig ekkor még csak a bemelegítőképek készültek) olyan stílusban lépett fel velünk szemben és olyan hangnemben kommunikált velünk, amilyet mióta fotográfiával foglalkozom, nem tapasztaltam, még a szórakozóhelyek részeg vendégeitől és a kidobóktól sem, pedig azért az éjszakában mindig akadnak „kedves” emberek. Még visszategezni is elfelejtettem, miután köszönés nélkül nekem szegezte a kérdést: – Nem akarsz elmenni? Szó, szót követett, próbáltam …
Talán emlékeztek még néhányan a szebb napokat is megélt, F. Buchta által vizsgadarabként elkészített Schüler von Bösendorfer versenyzongorára és Dorkára. Velük az első Őszi Hangok fotósorozatomban ismerkedhettetek meg és bár már akkor ígértem folytatást erre mostanáig kellett várni. Jóllehet közel sem előzte meg annyi előkészület és munka ezt a sorozatot mint a korábbi képeket, de azt hiszem írhatom, hogy ez sem sikerült rosszul, sőt… Ha már ott voltunk készítettünk néhány anya-lánya fotót is, ugyanis Réka édesanyja, Tímea is elkísért minket a fotózásra. Jó volt látni, hogy valóban támogatni és segíteni jött és nem ellenőrizni, ahogyan azt sok szülő tette volna …
A következő néhány kép jellegéből adódóan megköveteli, hogy noha ez az oldal alján is jelezve van, külön is megemlítsem, hogy a képek bármilyen nemű felhasználása, újraközlése, módosítása a modell és a szerző írásos beleegyezése nélkül szigorúan TILOS (ilyet meg nem adunk ) , és azonnali jogi lépéseket von maga után. A fotók tartalmazhatnak olyan elemeket melyek miatt megtekintésük csak 18 éven felülieknek ajánlott. Továbbá kérek mindenkit, hogy ha véleményt nyilvánít, azt kulturált formában tegye! Judit a párjának szeretett volna néhány igényes képből naptárat készíttetni, ezért fordult hozzám. Nagyon ritkán fotózom műtermi körülmények között és még ritkábban, leginkább csak évente egyszer készítek naptárat, akkor is …
Tudom-tudom, megint a búza, de van mentségem. Szóval az úgy kezdődött, hogy a múlt héten egy helyi kocsmában múlattuk az időt, hogy végignézzük a Holland válogatott elkeseredett küzdelmét a megszálló Német csapattal szemben, ami persze eredménytelennek bizonyult, a narancsmezesek elképesztően gyengén játszottak. Persze mi azért nem keseredtünk el nagyon, ki almás, ki körtés, ki pedig áfonyás ciderbe folytotta a bánatát. Ekkor jött az ötlet Zsófitól, hogy milyen tök jó lenne már ha nyernénk a gyártó által a népszerű közösségi oldalon futtatott promócióban, poharakat és/vagy egy marékkal az italból. Fogtuk hát tegnap a fényképezőgépet és ismét csak a közeli búzatáblát vettük …
Ritkán jut el hozzám olyan megkeresés, aminél a fotózás dátuma ennyire közel van a kapcsolatfelvétel időpontjához és még ritkábban fordul elő, hogy ennek másnapján kell fotózni. Persze nem zárkózom el az ilyesmitől, csak ilyenkor még több odafigyelés szükséges, hiszen nincs idő megismerni a modellt, nincs idő kialakítani a fotós-modell kapcsolatot, rosszabb esetben nem is sikerül a fotózás előkészületei előtt kapcsolatba lépni a modellel, beszélgetni meg aztán végképp nem. Nem történt ez másképp most sem, a Tettyére beszéltünk meg találkozót és bár a nap még magasan volt, igyekeznünk kellett, mert sejtettük, hogy idő szűkében vagyunk. Mire elpakoltunk már dörgött az ég, …
Sajnos ez a bejegyzés eltávolításra került, mivel volt aki nem volt képes értelmezni az alább leírtakat. Ha kiderül az illető kiléte, tudatni fogjuk veletek, hogy megköszönhessétek neki! A következő néhány kép jellegéből adódóan megköveteli, hogy noha ez az oldal alján is jelezve van, külön is megemlítsem, hogy a képek bármilyen nemű felhasználása, újraközlése, módosítása a modell és a szerző írásos beleegyezése nélkül szigorúan TILOS (ilyet meg nem adunk :), és azonnali jogi lépéseket von maga után. A fotók tartalmazhatnak olyan elemeket melyek miatt megtekintésük csak 18 éven felülieknek ajánlott. Továbbá kérek mindenkit, hogy ha véleményt nyilvánít, azt kulturált formában tegye! Mivel láttuk, …
A Fekete Hattyú szerepében Nyári Fannit tisztelhetjük azon a néhány fotón amit most közreadok itt a blog hasábjain. Ezeket a képeket részben már láthatták azok akik követik a közösségi médiában végzett ténykedésem, így voltak képek amik a tumblr-en, voltak amik a Facebookon és voltak amik a Pinteresten láttak napvilágot az elmúlt hetekben. Elkészültem a teljes képanyaggal, bízom benne, hogy elnyeri majd mindenki tetszését. A tervek alapján a következő időszakban is lesz mivel frissíteni a blogot, bár a gyakoriság, mint azt az elmúlt napokban láthattátok valószínűleg csökkenni fog valamelyest, megpróbálom ezt minőséggel kompenzálni. Tartsatok velem a továbbiakban is! Szép fényeket!
Már ezren követtek Facebookon. Ez nem csak azért örömteli mert egyre csak gyarapszik a „rajongói tábor”, hanem azért is, mert sorsoltunk és ebből kifolyólag fotóztunk is. Máté Gabriella volt a szerencsés, aki a Mecsek egyik még havas völgyében került a fényképezőgépem elé, és nem okozott csalódást. Profi modellként pózolt a fogcsikorgató hidegben, és amíg én nagykabátban és téli bakancsban is vacogtam, addig Ő nagyon élvezte a fotózást. De, hogy ne csak én beszéljek, álljon itt Gabi levele amelyet a Facebookos oldalamra írt: „Kedves Mindenki! Szeretném megosztani veletek a történetemet!Egyszer volt hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl élt …
Olyan bejegyzés illetve, olyan képek következnek, amelyekben minden eddiginél több munka van. Nem csak az enyém, másoké is. Éppen ezért szeretném még így az elején megköszönni mindenkinek, aki így, vagy úgy közreműködött a dologban. Köszönöm a Nagy családnak, de főleg Lottinak a zongoráért és Nagy Vilmosnak a szétszerelésért, továbbá Bodnár Dorottyának a modellkedésért, Király Katának a sminkért és a festésért, Biczó Dánielnek a sofőrködésért és a segítségért, Várhelyi Péternek a segítségért és végül Mag Norbinak az objektívért. Szóval Lottival már régóta beszélgettünk róla, hogy a nappalijukban virágtartóként hasznosított Schüler von Bösendorfer versenyzongorával lehetne kezdeni valamit, akár fotós szempontból is. Mivel …