Élénken él bennem a kép amikor Tamás és a tesója Balázs Tőlem kértek segítséget, hogy végre továbbjuthassanak a Hercules nevű PC játék valamelyik pályájáról. Akik egy kicsit képben vannak a gamer világgal, azok sejtik, hogy ez a kép nem egy mai darab. Nem úgy mint az alább láthatóak, amelyek az azóta felcseperedett Tamás és – most már – felesége Amanda esküvőjén készültek. Azt hiszem, hogy mindketten sejtették már az esküvőt megelőzően is, hogy jól választottak, de amikor megpillantották egymást a templomban, az oltárhoz lépve, talpig fehérben, az biztosan újabb bizonyosságot hozott mindkettőjük szívébe. Az esküvőn a VLOG is forgott. Amanda, …

Nagyon sokszor, sokféle formában írtam és beszéltem már arról Nektek, hogy mennyire jó, ha a hozzátok vagy a kapcsolatotok mérföldköveihez kapcsolódó helyszíneket is beillesztünk a fotózásaitokba. Amandát és Tamást nem kellett győzködni. A fotózást abban a gimnáziumban kezdtük, ahol padtársakként a diákéveiket töltötték, aztán pedig az első randijuk helyszínével folytattuk a sort. Őszintén szólva, az első képeken látható képekre készültem, így teljesen váratlanul ért amikor az egyik teremben Tamás zongorán kezdett játszani Amandának, hihetetlen hangulatot adva ezzel a további képeknek (ezt egyébként a VLOG epizódban meg is hallgathatjátok). Ezek után már csak hab volt a tortán, hogy a Malomvölgyi tónál …

Sokszor és sokan kérdezitek, hogy mikor érdemes megkeresni engem, vagy úgy általában a fotóst egy esküvői megbízással. Általában egy évet szoktam javasolni, de van amikor nem áll rendelkezésre ennyi idő. Egy lemondás miatt az esküvő előtt két héttel kerültünk képbe Réka és Tamás esküvője kapcsán, szóval csipkednünk kellett magunkat, hogy mindent át tudjunk beszélni, de Ők nem ismertek lehetetlent (és mi sem). Gyönyörű szertartást (amit amúgy Réka középiskolai volt osztálytársa Tamás atya tartott) fergeteges buli követett, a kreatív sorozatot pedig a Normafán fotóztuk. Réka, Tamás: Nézzetek egymásra mindig azzal az őszinte rajongással amivel a szertartáson tettétek és legyetek nagyon boldogok!  …

Sokszor és sokféleképpen írtam már ezen BLOG hasábjain arról, hogy milyen érzés az amikor hozzánk igazán közel álló emberek esküvőjét fényképezzük. Minden esküvő és minden pár esetében törekszünk arra, hogy még az esküvő előtt megismerjük Őket, de amikor évtizedes, barátságról van szó azért az mégis más egy kicsit. Ezt élhettük át újra tavaly májusban és azt kell írnom, hogy fantasztikus volt! Ahogyan a VLOG epizódban is láthatjátok, rossz időre számítottunk de jó idő lett, jó volt a zenekar, jó volt a ceremóniamester, gyönyörű a helyszín, szép és szerelmes a pár egyszóval minden klappolt! Köszönjük, hogy ott lehettünk! Zsófi, Tamás: Bár …

Tamással együtt nőttünk fel, konkrétan későbbiek az első emlékeim mint amióta Tamást ismerem, ráadásul amióta csak együtt vannak Katival, azóta figyelemmel kísértem a kapcsolatukat, szóval mondhatjuk, hogy ha ritkán is találkozunk, ha másfelé is sodort minket az élet, közel állnak a szívemhez és megható volt ott állni mellettük a nagy pillanataikban és megörökíteni azokat. Mivel a lagzi szűk családi körben telt, ezért nektek most csak a kreatív sorozatból mutatok néhányat! 🙂 Kati, Tamás: Nem tudok szebbet, vagy jobbat kívánni, csak sok örömöt, boldogságot, hosszú, boldog házas életet! 🙂

Már sokszor írtam arról, hogy miért érdekes és miért más egy kicsit amikor régi barátokat, ismerősöket fotózom, de az amikor konkrétan évtizedes emlékek fűznek a párhoz az talán még ennél is különlegesebb érzés. Igaz egy kicsit megviccelt az óraátállítás és ebből kifolyólag déli napsütés fogadott minket a gyümölcsösben, pedig az óra már fél ötöt mutatott, azért némi várakozás és egy kis séta után elcsíptük a naplementét és talán írhatom, hogy remekül éreztük magunkat közben. Ez most talán meglepő lesz de: alig várjuk az esküvőt, de szerencsére nem kell rá sokat várnunk! 😉

Az időjárás ezúttal kegyes volt hozzánk (bár tény, hogy a jegyes fotózásra is volt majdnem egy óránk eső nélkül) de ennél egy picivel most  többet szerettünk volna. Megkaptuk. Kellemes időnk volt és mivel az idei szezon egyik leghosszabb hétvégéje várt rám, igyekeztem nagyon felkészült lenni, minden szempontból. Gina és Tomi szertartása a város felett hangulatosra és meghatóra sikerült. Gina a jól megválasztott bevonulózenével, gyönyörű ruhájával és mosolyával szinte azonnal a földhöz szegezte a megjelenteket amint belépett a széksorok közé. Mindenkinek kiült az arcára a csodálat, Tomi pedig büszke mosollyal az arcán várta, hogy kimondják azt a bizonyos szót és az egészet …

Bár ajegyes fotózáson nem volt a legszebb az idő, azon a bizonyos szombat reggelen már a Nap első sugaraiból látszott, hogy gyönyörű időnk lesz. Talán így próbált minket valamelyest kártalanítani a természet a jegyes fotózáson elszenvedett sérelmeinkért, talán csak a kora májusi időjárás miatt volt így, de mi nagyon örültünk neki. Korábbi kalandjainkat ismerve egyáltalán nem féltem ettől az esküvőtől, hiszen már a bokodi tó partján is összeszokott csapatot alkottunk. A lufiposta kicsik és nagyok körében egyaránt hatalmas sikert aratott, az örömapa beszédétől pedig szem nem maradt szárazon. Ritkán látni ennyire klassz nyitótáncot, pláne ennyi rokon és barát bevonásával. Egyszóval klassz …

Őszintén szólva nem sok reményt fűzhettünk ahhoz, hogy Gina és Tamás jegyes fotózását nem mossa el velünk együtt az eső, de mivel csak ezért utaztak Pécsre, úgy döntöttünk, hogy elindulunk és reménykedünk abban, hogy az időjárás kegyes lesz és legalább egy kis ideig nem esik majd az eső. Elindultunk hát keresztül a Mecseken, és olyan ködtengerrel találtuk szemben magunkat, hogy ha lehet még inkább elbizonytalanodtam. Ennek ellenére az egyik kedvenc helyszínemre érve éppen nem esett, mi pedig kaptunk az alkalmon. Bár vizes volt a fű és amint letértünk az útról, máris térdig vizesek lettünk, nem hagytuk magunkat, Gina és Tamás …

Az idei második jegyes fotózás helyszínének kiválasztásakor, nem kisebb fába vágtuk a fejszénket, mint, hogy megtaláljuk az amúgy kevesek által ismert bokodi hűtőtó szerteágazó mólóit és ott készítsük el Kriszti és Tamás jegyes fotóinak azon részét, amelyen nem szerepel a páros tulajdonát képező 1984-es Dodge RAM.  Szombat délután tehát Agárdon beültünk a már említett autócsodába, ami a maga hat méteres hosszúságával amúgy is tekintélyt parancsol, de ahogyan az 5.9 literes V8-as duruzsolt, az olyan volt mintha egy egészen más dimenzióba csöppentünk volna.  Tamás nem hagyta szétszaladni a több, mint kétszáz lovat, de így is viszonylag hamar a tett színhelyére érkeztünk, …