Veszprém nincs annyira közel, viszont szép, ráadásul Dóri és Tibi itt töltötték az egyetemi éveiket, mi pedig nem fotóztunk még arrafelé, így hát kézenfekvő volt, hogy a jegyes fotóikat ebben a meseszép városban készítsük el. A  jegyes fotózásokon az első húsz-harminc kép általában a feloldódásról szól, arról, hogy a pár, megszokja, hogy ketten kattogjuk körbe Őket a fényképezőgépeinkkel, ám erre most nem volt szükség. Dóri és Tibi feloldódva kacagtak és bújtak össze a fotózás alatt mintha csak minden napjuk azzal telne, hogy fényképezik Őket. Nagyon jól éreztük magunkat és már nagyon várjuk az esküvőt! 😉

Az idei év első jegyes fotózásáért nem mentünk messzire épp csak a Mecsek havas erdeit vettük célba egy kisebb hóviharban. Hóemberekké is változtunk a végére, már csak a répa hiányzott az orrunk helyéről, de a színe azért majdnem stimmelt. Andival és Zolival a Sós-hegyi kilátóig sétáltunk, hogy elkészítsük jegyes fotóik téli, havas szakaszát.

Jó érzés amikor a párokat fotózva, rájövünk, hogy ha külön-külön találkoztunk volna a fiúval és a lánnyal, akkor is tudtuk volna, hogy Ők összetartoznak. Ildi és Zoli is ilyen emberek, van köztük valami megmagyarázhatatlan, mintha egy szabad szemmel nem látható plusz jel lebegne közöttük. Közel voltunk az esküvőhöz, így a fotózás főpróbája is volt a kreatív fotózásnak. Igaz, az előrejelzések miatt féltünk egy kicsit az időjárástól, az végül megkegyelmezett nekünk és gyönyörű naplemente várt minket Orfűn. Bár már a stégek mellett elkészített fotók után úgy éreztük, hogy elég képünk van, jó ötlet volt még megállni hazafelé, hogy készítsünk néhány réten üldögélős képet …