Ha jól számolok, akkor ötödik alkalommal fotóztam Krisztit és Rajmit egy fotózás főszereplőiként. Azt, hogy egyéb formában hányszor került legalább egyikük így vagy úgy a fényképezőgépem elé, össze sem tudom számolni, de ez jól is van így, hiszen a barátaim. Ezt a fotózást most a barátaiktól kapták ajándékba, akik el is kísértek minket a fotózásra és ha már ott voltak közös képek is készültek, szóval ez egy igazán klassz ajándék volt. Egyébként amikor ezeket a sorokat írom, Villő, aki itt még vígan lubickolt anya pocakjában, már elmúlt fél éves (igen, egy kicsit meg vagyok csúszva a blogolással) és szépen cseperedik!

Sokat írok arról ezen blog hasábjain, hogy mennyire fontos a bizalmi, baráti viszony kialakítása a pár és a fotós között. Noémivel és Danival viszonylag rég volt az első találkozónk, egy nyári délutánon beszélgettünk a Dinasztia Cukrászdában Siófokon. Az a találkozó egy fokkal azért hivatalosabb volt mint most, amikor már fényképeztünk is, de egy jegyes fotózás mindig remek lehetőség arra, hogy beszélgessünk. Az viszont  viszonylag ritka, hogy ilyen mély beszélgetések alakulnak ki egy rövidebb fotózás alkalmával, szóval köszönöm, hogy ilyen közel engedtetek magatokhoz! Ja és egy gyorstipp srácoknak: ha a fotózáson a lány cipője beleesik a tóba, vigyétek ölben az autóig, …

Évi és Bálint jegyes fotóit Szentendrén a Japán közkertben készítettük el. Őszintén szólva nem a napsütés volt az amit aznap az időjárástól remélhettünk, mégis előbújt azért a Nap egy kicsit. Hiába volt tehát hideg, mondhatjuk, hogy szerencsénk volt az idei év első jegyes fotózásán és még Bálint sisakos képei is elkészülhettek, szóval teljes volt az örömünk.

…és Rebelle és Lemmy.  Azt mondják, hogy a gazdag embernek márkajelzések vannak a ruháin, a boldognak meg szőr és sáros mancsnyomok. Lehet benne igazság, legalább is ezeket a képeket készítve és most végignézve is ez az érzésem támadt. Viki és Attila kedvenceiket is magukkal hozták a jegyes fotózásra és talán írhatom, hogy nem is bánták meg. A két eb ügyesen viselkedett a fényképezőgép előtt (is), mi pedig közben néha azért a házasodni vágyó kétlábúakról is készítettünk néhány képet.

Ritkán fordul elő, hogy egy jegyes fotózás alkalmával új helyszínt ismerek meg a közelben, de Réka és Gyula tudtak nekem újat mutatni. Az ősz megunhatatlan színei és a malmok mellett, Orfűn található épített erdei sétány, remek hátteréül szolgáltak a párosunk szerelmes képeinek akik ráadásul saját készítésű ajándékkal is megleptek amit ezúton is nagyon szépen köszönök! Nagyon várom az esküvőt! 😉

Az ősz kimeríthetetlen tárháza a színeknek ezért szinte mindegy, hogy milyen természetközeli helyszínen fényképezünk, a sárga, a narancssárga és a vörös mindenképpen jó társként követ majd minket mindenhova. Petra és Dani őszi jegyes képeket szerettek volna ezért igyekeztünk úgy időzíteni, hogy az erdő már az ősz színeiben pompázzon. Azt hiszem írhatom: sikerült!

Timi és Peti közel az utolsó pillanatban kerestek meg, de ez nem tántorított el minket attól, hogy még az esküvő előtt jegyes fotókat is készítsünk, így a Mecsekben barangolva készítettük el az alábbi képeket és közben nagyon jót beszélgettünk. A fotózást végül Kovácsszénáján a tónál zártuk.

Bogyiszlótól nem messze sétáltunk amikor egy piknikező párba botlottunk. Jó-jó, némi szándékosság azért volt a dologban, hiszen előre egyeztettük a helyszínt és az időt, de a képek tényleg teljesen spontán készültek. Zsani és Max úgy mozogtak a fényképezőgépeink előtt és a drónunk alatt, mintha minden nap ezt csinálnák. Nagyon várjuk az esküvőt! 😉

Általában én javaslok helyszíneket a pároknak a fotózásokhoz, de ez idén többször is fordítva történt. Például jelen esetben is, amikor Lilla és István kedvenc parkjukat ajánlották a fotózás helyszínéül. Bevallom férfiasan én a létezéséről sem tudtam, pedig Pécsett élek mióta az eszemet tudom. A fotózásra egyébként István fia is elkísért minket, akit amúgy szintén Istvánnak hívnak.

Bár tudom, hogy ez az én blogom, nekem illene ide szöveget írnom, de olyan megható sorokat kaptam az esküvői képsorozat átadása után Emesétől és Geritől, hogy azt gondolom jobb ha inkább az Ő szavaikat olvassátok: Nem is tudom hol kezdjem. A mi esküvőnk az egy kicsit más történet volt mint másoké. Sajnos a koronavírus miatt nekünk nem volt lehetőségünk arra, hogy nyugodt körülmények között, izgatottan várva tervezzük meg az esküvőnket, ráadásul külföldről. De a végére minden jól alakult és egy felejthetetlen élményként marad meg ez a nap mindannyiunkban! Ehhez nagyban hozzájárult Ricsi munkája. Ő velünk izgult, tájékoztatott minket minden új …