A napnyugtához képest egy kicsit korán érkeztünk meg a Kőröshegyi Levendulásba, ahol kellemes, langyos nyári koraeste fogadott minket. A szél lágyan fújta a levendulabokrok mélylila virágait amíg Bán Klau elkészítette Zsófi sminkjét, közben Flóra és Tamás felfedezték a terepet, hogy aztán nekünk is megmutassák, hogyan várja a Bán család Luca érkezését, aki ezen a fotózáson még Anya pocakjában bújt el, de a következőn már Ő sem ússza meg, hogy szerepeljen is a képeken!

Ez a sokadik olyan bejegyzés itt a BLOG hasábjain, amit azzal kezdek, hogy a bejegyzésben szereplőket nem először fotóztam. Nem tudom, hogy azért van-e ez így mert már több, mint tíz éve fotózlak benneteket és a nagy számok törvénye alapján, sok emberből, vissza is sokan tértek, vagy azért mert jól csinálok valamit, de én szeretném hinni, hogy egy kicsit a másodikról is szó van és ez jó érzéssel tölt el. Jó nem csak látni, de megörökíteni az életetek fontosabb mérföldköveit. Márpedig amikor új élet érkezik egy családba az fontos mérföldkő és maga a várakozás is fontos része a folyamatnak. Esztivel …

Nem első ízben fotóztam Orsiékat, hiszen ott volt például az esküvőjük is, de a helyszín új volt. Szerencsére bőven beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mindent találtunk amiért odamentünk, így egy kellemes sétát tettünk a zuglói Japánkertben és még az esőt is nagyrészt megúsztuk. Igaz a fotózás előtt szemerkélt egy kicsit, de a fotózás idejére pont elállt, így születtek meg az alábbi képek.

Évivel kisiskolás korunk óta ismerjük egymást, szóval (de nem csak ezért) boldogan mondtam igent, amikor Zolival arra kértek, hogy készítsek róluk egy babavárós sorozatot. Kellemes sétát tettünk és közben fotóztunk és beszélgettünk. Amikor ezeket a sorokat írom Marci, már elmúlt négy hónapos, és egészséges mint a makk. 🙂

Talán emlékeztek még Niki és Dénes esküvői képeire ahol ugyan még kevesebben voltak egy születendő gyermekkel és egy kutyussal, de azóta ezeket pótolták, szóval adta magát a dolog, hogy karácsonyi fotósorozat formájában mutassuk meg a családot érintő változásokat és mi éltünk is ezzel a lehetőséggel.

Andi és Ákos esküvői képeit is nagyon szerettük, készíteni, feldolgozni és nézni is egyaránt így számomra nem is volt kérdés, hogy készítek-e róluk babavárós képeket, ha eljön az ideje. Eljött, így Keszthely felé vettük az irányt, hogy a helyi kastély parkjában illetve arborétumában készítsük el az alábbi képeket, majd végül egy csónakkikötőbe is ellátogassunk.

Régóta szerettem volna egy olyan igazi kismamás sorozatot, ahol tényleg minden adott a szép hosszú ruhát is beleértve, Klau és Isti pedig nem okoztak csalódást, tényleg mindenre odafigyeltek, hogy ezek a képek elkészülhessenek. Nagyon klassz fotózás volt!

Közeli barátokat fotózni jó, főleg ha a kezdetektől ismered a történetüket ami egy újabb kötettel látszik bővülni. Persze tudom, hogy azóta, hogy ezek a képek elkészültek, már javában íródik ez a kötet és napról napra új lapok jelennek meg benne, de azért annak örülök, hogy még azelőtt sikerült megmutatnom nektek ezeket a képeket, hogy a képeken még pocaklakó Máté leérettségizett volna. 🙂

Mint azt már az előző posztban írtam, a család képei mindig egy kicsit háttérbe szorulnak az esküvőkkel szemben, főleg szezonban, de ami késik az nem múlik. Nem akartunk semmi extrát, csak elkészíteni néhány olyan képet Grétiről és Ahmiról, amiken majd megmutathatják Ádámnak ha majd felnő, hogy milyen szép időszak is volt az amikor rá vártak. Büszke vagyok, hogy már a harmadik sorozatot készíthettem róluk a jegyes és az esküvői képeik után, remélem, hogy lesz még! 🙂

Azt már megszokhattátok, hogy az évértékelő blogbejegyzésbe (amit egyébként érdemes elolvasni) jellemzően nem fér bele az adott év kedvenc esküvői-,pár- és jegyes fotóiból készült slideshow, de arra még nem volt példa, hogy februárban tegyem közzé azt. Pedig az ok egyszerű: rengeteg a munka. Már javában készülök az idei szezonra, közben pedig igyekszem lezárni a tavalyit, miközben elképesztő mennyiségű megkeresés ömlik a postaládámba. Szóval késve bár, de megtörve nem, itt az új slideshow, amely felöleli a tavalyi évet és elmeséli, hogy mennyire gyönyörű szezont zártunk. Sőt, egy kicsit talán azt is, hogy miért a munkám az életem. Tudom, hogy hosszú lett, de annyira …