Ahogy a jegyes fotózásról szóló posztban már írtam, a kreatív sorozat elkészítésénél még egy lapáttal rátettünk arra, hogy valami személyeset, valami különlegeset vigyünk a képek hátterébe, így számos pirotechnikai eszköz került felhasználásra, a képek elkészítéséhez. Az esküvőn egyébként vidám hangulatú szertartást, fergeteges buli követett ahol még Náksi Attila is tiszteletét tette. Maja,Jani: Égjen mindig úgy a szerelmetek lángja, ahogy akkor, ott a Hotel Kikelet teraszán a fáklyák égtek és világítsa be mindig az utatokat a fénye! Legyetek nagyon boldogok! A kreatív fotózás képei: A nagy nap képei:
Több ízben írtam már ezen blog hasábjain arról, hogy mennyire szeretek az Ebner Pincészetnél esküvőt fényképezni és ez azóta sem változott. Angi és Buxa esküvője egyébként ettől függetlenül is különleges volt, hiszen az ember akárhova nézett, azt érezte, hogy mindennek lelke, története van. Nem volt olyan dekorációs elem, amely ne kapcsolódott volna valahogy a házasulandókhoz, de a meghívó is abszolút Őket jellemezte, amely a megszólalásig hasonlított egy forgalmi engedélyre és akkor még az egyik vendég, Gomez által a párnak írt és előadott RAP számról nem is írtam. A hétfői kreatív fotózást az Óbányai-völgyben tartottuk. Angi, Buxa: Nem csak az esküvőtök …
Lassan már hagyományosnak mondható, hogy késő-tavasszal vagy kora-nyáron legalább egyszer fényképezzük Évit. Nem volt másként tavaly sem. Hatalmasat sétáltunk az Óbányai-völgy meseszép ösvényein és közben az alábbi képeket készítettük. Reméljük lesz még ilyen!
Pécsett esett és egyébként is az volt a terv, hogy az Óbányai-völgyben készítjük el ezeket a képeket, így hát autóba pattantunk, hogy aztán az autót a faluban hátrahagyva gyalog folytassuk utunkat. Ugyan félúton az eső szemerkélni kezdett, de ez nem szegte kedvünket. Szerencsére nem kezdett el jobban esni, így bőven volt időnk fotózni Évivel és Tomival és el sem áztunk. Klassz délután volt!
Már régóta terveztünk visszatérni Óbányára, de tavaly senkit nem fogott meg annyira a hely varázsa, hogy eljöjjön velünk arrafelé egy fotózásra, magunktól pedig nem szántunk arra időt, hogy a fotózásokon kívül is kimenjünk túrázni a vízesésekhez. Klau és Ádám viszont kifejezetten itt szerettek volna jegyes képeket, így nagy örömmel kaptuk fel a túracipőinket. Izgultunk az idő miatt, de tökéletes napsütésben sétáltuk végig a távot. Sajnos az elmúlt hetek viharai meglátszottak az erdőn, a sár mellett sok volt a kidőlt fa az úton és a patakban is, ez pedig nehezítette kicsit a dolgunkat, de azért nagyon jó hangulatú délutánt töltöttünk együtt …
Idén sajnos kimaradt az esküvői kreatív fotózások helyszínei közül az Óbányai völgy, pedig rengeteg lehetőséget tartogat, szinte minden évszakban. Szerencsére Marcsit és Mátét könnyű volt rábeszélni, hogy itt készítsük el a jegyes fotóikat és egy kis gyaloglástól sem ijedtek meg, így egy könnyű péntek délutáni túra tökéletes alkalom volt arra, hogy fotózzuk Őket egy kicsit. Az időjárással is szerencsénk volt, a visszaúton még egy kis köd is volt, ahogy azt előtte „kértem”. Alig várjuk az esküvőt! 🙂
Azt már megszokhattátok, hogy az évértékelő blogbejegyzésbe (amit egyébként érdemes elolvasni) jellemzően nem fér bele az adott év kedvenc esküvői-,pár- és jegyes fotóiból készült slideshow, de arra még nem volt példa, hogy februárban tegyem közzé azt. Pedig az ok egyszerű: rengeteg a munka. Már javában készülök az idei szezonra, közben pedig igyekszem lezárni a tavalyit, miközben elképesztő mennyiségű megkeresés ömlik a postaládámba. Szóval késve bár, de megtörve nem, itt az új slideshow, amely felöleli a tavalyi évet és elmeséli, hogy mennyire gyönyörű szezont zártunk. Sőt, egy kicsit talán azt is, hogy miért a munkám az életem. Tudom, hogy hosszú lett, de annyira …
Tudom, sokadszorra írom, hogy a jegyes fotózás után nagyon vártuk az esküvőt, de nem tudok mit tenni. Ha minden párosunkkal ilyen klassz fotózásokon veszünk részt, akkor bizony várjuk az esküvőt és rend szerint nem is csalódunk, erről pedig muszáj írnom, na! Így volt ez esetünkben is. Persze volt azért min izgulni a nagy napon, de a szertartás kezdetére végül minden összeállt. Mindig szerettem a saját szavas fogadalmakat, van egy varázsuk, ami az anyakönyvvezető által előmondott fogadalomnál egy picit talán kevésbé érződik és a pár is jobban elérzékenyül, hiszen a saját gondolataival fogad örök hűséget a vele szemben állónak. A szertartást egyébként …
A jegyes fotózás után alig vártuk az esküvőt, a nagy nap pedig el is jött hamar. Melcsi és Gábor nem okoztak csalódást. Már a készülődés is remek hangulatban zajlott, így volt mire alapozni a nap további eseményeit. Megható szertartások, egy kis hintózás és némi fotózás után, hatalmas buli következett. Méltó módon sikerült megünnepelni, hogy Melcsi és Gábor összekötötték az életüket. A kreatív portrésorozat elkészítésére sem kellett sokat várni, már hétfő este úton voltunk az egyik kedvenc idei helyszínemre, hogy közel másfél órát sétáljunk, teljes menetfelszerelésben. (Ezúton is köszönöm, mindenkinek aki velünk tartott.) Melcsi, Gábor: Maradjatok meg mindig olyan bohém, vidám …
Hosszú séta várt ránk, de eltökélten érkeztünk a Mecsek lábánál az erdő szélén megbújó kis faluba, Óbányára. Lelkesedésünk még a nagyjából egy órás séta végén sem hagyott alább, így hát neki is láttunk a fotózásnak. Gumicsizmában és nélkül is készültek képek, Gréti és Ahmi pedig hamar feloldódtak a fényképezőgépem előtt. Persze ez valószínűleg a régi ismeretségnek és a félig-meddig rokoni szálaknak is köszönhető. Kalandos délután volt, ami után alig vártuk az esküvőt nem is beszélve az azt követő három naposra tervezett horvátországi kreatív fotózásról. Erről is hozok majd képeket hamarosan, de előbb jöjjenek a jegyes fotók:
