Napok óta posztolok a személyes Facebook falamra egy rudliról. Minden áldott reggel békésen legelésznek, méghozzá ugyanott, ugyanakkor. Egészen addig a pontig teszik ezt, amíg olyan közelségbe nem érek a fényképezőgépemmel, hogy esetleg képeket is készíthessek róluk. Ma nem hagytam magam, bár tény, hogy tanulságos volt a mai reggel, több szempontból is. Egyrészről rá kellett jönnöm, hogy valószínűleg én vagyok az egyetlen olyan hülye ezen a világon aki kistelével az őzek után futva próbálja meg őket lefotózni, a nálam értelmesebbek lest építenek, de legalábbis álcahálóval vagy lessátorral próbálkoznak, esetleg megfelelő gyújtótávolságú objektívvel fényképeznek, bár ez utóbbi igen drága mulatság. Mindenesetre ezt …