Van az úgy, hogy  a menyasszony megálmodja a kreatív fotózás helyszínét, de Ő maga is csak út közben jön rá, hogy egy meleg nyári napon felmászni Csobánc várához, mondjuk úgy, hogy nem épp pihentető. Főleg akkor nem, ha menyasszonyi ruhát, esküvői öltönyt, fotós felszerelést és mindenféle egyéb, viszonylag nehéz dolgot cipelsz magaddal. Ám amikor kiderül, hogy a menyasszonnyal tartó vőlegény – sőt itt tulajdonképpen már ifjú férj – és a fotósok is ugyanúgy lelkesednek az ötletért, még akkor is amikor a fotós lábai már sírva könyörögnek a pihenésért, arra én csak azt mondom, hogy egyformán vagyunk hülyék. Ez pedig valójában …

Az alábbi sorok és konkrét példák bármilyen hasonlósága vagy egyezése a valósággal csupán a véletlen műve. 😉 Ha valaki ma belép a nagyobb magyar menyasszonyi csoportok valamelyikébe a kék közösségi oldalon, hamar megértheti, miért születnek a „Menyaszörny picsogó”-hoz hasonló oldalak és miért találni egyre kevesebb minőségi szolgáltatót a tagok között. Régebben a helyzet nem volt olyan tragikus, mint egy baba-mama csoportban, vagy egy oltáskritikus oldalon. Nem volt tele #noszolgaltato kezdetű posztokkal és az adminisztrátorok is megpróbáltak rendet tartani a zavarosban halászó szolgáltatók, a valóságtól egyre távolabb sodródó menyasszonyok és a kamuprofilok erdejében, hogy a csoport tagjai valóban segíteni tudjanak egymásnak. …

Az esküvői sorozatok mellett egyre kevesebb  időm marad portrézni, viszont  szerencsére egyre sűrűbben fordul elő, hogy a menyasszonyok egy klassz portrésorozattal ajándékozzák meg leendő férjüket és enyém a megtisztelő feladat, hogy ezeket a képeket elkészítsem. Sajnos egyrészt az ajándék meglepetés jellegéből, másrészt pedig a többség szégyenlősségéből adódóan ezeket a képeket Ti ritkán láthatjátok. Ez azonban most más. Bogi és Peti megengedték, hogy megmutassak közülük néhányat nektek is, amit ezúton is köszönök nekik! 🙂

 Vitathatatlanul az év, sőt mi több pályafutásom egyik legkülönlegesebb esküvőjét fotóztam augusztus elején Németországban. Összesen kb. húsz órát utaztunk oda-vissza azon a hétvégén Zsófival és Verával, akik ebben a sorrendben Kinga tanújaként és koszorúslányként játszottak szerepet Kinga és Jojo nagy napjában.  Pénteken délben indultunk Pécsről, először Budapest felé vettük az irányt, majd miután Déneséknél Üllőn – neki ezúton is hálásan köszönjük a reptéri transzfert és az autó raktározását – letettük az autót, repülőre ültünk, hogy aztán Hamburgból immáron Kingával kiegészülve Maselbe érkezzünk. Az így eltelt kilenc és fél óra minden pillanata megérte, bár kétségtelen, hogy az itthoni meleg rekordok után …