A helyszín még mindig a Studio Inside, ám ezúttal Villő hozta el a szüleit, hogy készüljön róluk néhány családi fotó. Azt azonban még Villő sem sejtette, amikor a kis talpacskáival fellopakodott a studiohoz vezető lépcsőkön, hogy a szüleit már tizedszerre fotózom. Bizony, bizony szalad az idő! 🙂

Ha jól számolok ez volt a hetedik alkalom, hogy Kriszti és Rajmi a fényképezőgépeim elé álltak. Nem tudom elmondani, hogy mennyire megtisztelő és mennyire jó érzés, hogy amikor elkezdtem számolgatni, úgy döntöttem nem is sorolom fel az alkalmakat, mert túl hosszú lenne tőle ez a bejegyzés. Ha valaki szeretné megnézni a korábbi sorozataikat, akkor IDE kattintva megteheti. Egyébként a mostani fotózásnak is volt apropója: Villő egy éves lett, szóval meglepte a szüleit egy fotósorozattal, sőt azt is megengedte Apának, hogy a klassz apatáskáját magával hozza. Rendes Tőle, ugye?!

A 2020-as esküvőszezon mondhatni nehezen indult és lassan. A tavaszi vírushelyzet kordában tartására hozott intézkedések sok esküvőt érintettek, szóval nagyon vártuk már ezt a napot. Kriszti és Balázs pedig nem okoztak csalódást, apró lopott pillantások, őszinte mosolyok és néhány meghatottságukban elmorzsolt könnycsepp közepette mondták ki: IGEN!  Kriszti, Balázs: Legyetek nagyon boldogok, köszönjük, hogy minket választottatok! A képek után Kriszti és Balázs esküvői filmjét is megtaláljátok, szóval érdemes az oldal aljára görgetni. 😉 A kreatív fotózás képei: A nagy nap képei:   Fim: Babai István  Cinematography

Kriszti és Balázs jegyes fotóiért Paksra utaztunk, hogy a Duna-parti sétányon majd a dunakömlődi sípályán fotózzunk. Utóbbiról amúgy én még sosem hallottam, szóval időbe telt mire összeállt a fejemben a kép. Még szerencse, hogy az előbbi helyszínnel kezdtünk, mert oda könnyen odataláltunk, a sípályára pedig már együtt mentünk és másztunk fel, hogy aztán fent megpillantsuk az egyik kolléga autóját és konstatáljuk, hogy kocsival is jöhettünk volna. Van ilyen, úgyis kell  a mozgás, meg amúgy is, megérte felmászni! Nézzétek csak a képeket!

Kriszti és Gábor az esküvőjük után babavárós fotózásra jöttek el hozzánk, vagyis együtt mentünk. A cél az volt, hogy szép, fotózásra is alkalmas levendulást találjunk, ráadásul az időponttal és az időjárással is bajban voltunk, de végül sikerült megtalálnunk az előbbi körülmények olyan metszetét, amely szerencsésnek bizonyult. Ott voltunk mi, ott volt Kriszti és Gábor is, sőt Emma is és ott volt a Kőröshegyi Levendulás is, akiknek ezúton is köszönjük, hogy rugalmasak voltak az időponttal kapcsolatban. Emma azóta megszületett és szépen cseperedik! 🙂

Vigyázat, sok kép következik! Sok kép, mert képtelen vagyok ezekből a képekből válogatni. Így néz ki amikor tényleg minden klappol, jó a hely, szép a dekoráció, szívhez szólnak a szertartások, a legjobb slágereket pörgeti a DJ aki ráadásul klassz fényeket is hozott, hogy csak néhányat említsek a sorból. Kriszti és Rajmi semmit sem bíztak a véletlenre, olyan csapatot verbuváltak az esküvőjükre, akikkel bármikor szívesen dolgozunk együtt. Persze ez nem véletlen, hiszen Kriszti a Cortona Dekoráció és Esküvőszervezés csapatát erősíti, látott már sok mindent, tudta, hogy kikben bízhat. Éppen ezért külön megtisztelő, hogy szakmabeliként ránk esett a választásuk! Kriszti, Rajmi: Köszönjük, …

Kutyák helyett ezúttal macskákkal fotóztunk, bonyolította ugyan némileg a helyzetet, hogy szobacicákról lévén szó, nem tudtuk Őket kivinni az erdőbe, de azért ezzel is megbirkóztunk. A cicás képek elkészítése után a Mecsek erdeibe és a Herman Ottó-tó partjára is kimerészkedtünk. A fotózások során egy macskának sem esett bántódása.

Bár ajegyes fotózáson nem volt a legszebb az idő, azon a bizonyos szombat reggelen már a Nap első sugaraiból látszott, hogy gyönyörű időnk lesz. Talán így próbált minket valamelyest kártalanítani a természet a jegyes fotózáson elszenvedett sérelmeinkért, talán csak a kora májusi időjárás miatt volt így, de mi nagyon örültünk neki. Korábbi kalandjainkat ismerve egyáltalán nem féltem ettől az esküvőtől, hiszen már a bokodi tó partján is összeszokott csapatot alkottunk. A lufiposta kicsik és nagyok körében egyaránt hatalmas sikert aratott, az örömapa beszédétől pedig szem nem maradt szárazon. Ritkán látni ennyire klassz nyitótáncot, pláne ennyi rokon és barát bevonásával. Egyszóval klassz …

Az idei második jegyes fotózás helyszínének kiválasztásakor, nem kisebb fába vágtuk a fejszénket, mint, hogy megtaláljuk az amúgy kevesek által ismert bokodi hűtőtó szerteágazó mólóit és ott készítsük el Kriszti és Tamás jegyes fotóinak azon részét, amelyen nem szerepel a páros tulajdonát képező 1984-es Dodge RAM.  Szombat délután tehát Agárdon beültünk a már említett autócsodába, ami a maga hat méteres hosszúságával amúgy is tekintélyt parancsol, de ahogyan az 5.9 literes V8-as duruzsolt, az olyan volt mintha egy egészen más dimenzióba csöppentünk volna.  Tamás nem hagyta szétszaladni a több, mint kétszáz lovat, de így is viszonylag hamar a tett színhelyére érkeztünk, …