Évi és Bálint jegyes fotóit Szentendrén a Japán közkertben készítettük el. Őszintén szólva nem a napsütés volt az amit aznap az időjárástól remélhettünk, mégis előbújt azért a Nap egy kicsit. Hiába volt tehát hideg, mondhatjuk, hogy szerencsénk volt az idei év első jegyes fotózásán és még Bálint sisakos képei is elkészülhettek, szóval teljes volt az örömünk.

A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje remek helyszín egy fotózáshoz, legyen az esküvői kreatív sorozat, jegyes-, szerelmes vagy épp kismamafotózás. A belső helyszínek kiválóan használhatóak akkor is ha a körülmények kint kevésbé engednek meg egy fotózást, ezért is voltunk hálásak, hogy ismét itt vendégeskedhettünk és elkészíthettük Lilla és István esküvői kreatív fotóit. Lilla, István: Legyen mindig akkora szerencsétek, mint az esküvőtökkel és a korlátozásokkal volt, sok boldogságot kívánunk! 🙂

Encsivel és Krisztiánnal egy siófoki lagzin találkoztunk. Ők akkor talán még nem is sejtették, hogy egyszer ilyen képeket fogunk készíteni róluk, igaz, hogy mi sem. Azóta Heni, aki akkor még Anya pocakjában volt, megszületett és szépen cseperedik. A helyszínt ezúttal a PTE Botanikus Kertje biztosította, ezúton is köszönjük a lehetőséget! 🙂

Az idei esküvőszezon nagyon korán indult, ahogyan már a jegyes fotós posztban is írtam, reménykedtünk is némi hóesésben, de a korai tavasznak pont ezen a héten kellett beköszöntenie, így a havas esküvői képek készítése ismét eltolódott. Volt viszont helyette dzsungelhangulat a PTE Botanikus kertjének köszönhetően. Ezúton is köszönjük, hogy ott lehettünk, hogy fotózhattunk, talán nem túlzok ha azt írom, hogy különleges képek születtek. A lagzi egyébként szintén nagyon jól sikerült! Betti, Pali: Nincs más hátra mint, hogy  ̶s̶z̶ó̶l̶j̶a̶k̶,̶ ̶h̶o̶g̶y̶ ̶v̶á̶l̶o̶g̶a̶s̶s̶a̶t̶o̶k̶ ̶k̶é̶p̶e̶k̶e̶t̶ ̶a̶ ̶f̶o̶t̶ó̶k̶ö̶n̶y̶v̶e̶k̶b̶e̶ megköszönjem, hogy minket választottatok és sok boldogságot kívánjak nektek!  Vigyázzatok egymásra és legyetek nagyon boldogok!  A kreatív fotózás …

Az első randi helyszíne minden pár számára különleges, ezért kezdtük ezt a fotózást a pécsi Papucs Borozóban, ami remek helyszín, korábban is fotóztam már ott és akkor is jól éreztem magam. Tényleg érdemes bejárni azokat a helyszíneket a fotózások során, amik egy pár kapcsolatának mérföldköveinek helyszínéül szolgáltak. Jó látni az arcokon amikor előjönnek az emlékek, de még jobb fotózni. Persze ez csak a kezdet volt, ezt követően nagyot sétáltunk Pécs belvárosában, közben pedig fotóztunk, sőt film is készült. Alig várjuk az esküvőt! 🙂

Talán azt senkinek sem kell magyaráznom, hogy milyen jó érzés, amikor valaki rendszeresen visszajáró ügyféllé, majd szépen lassan ügyfélből baráttá válik. Egy esküvőfotósnál ez egyébként is mindennapos, hiszen egy nagyon pozitív közegben találkozunk az ügyfeleinkkel és a jó képek érdekében amúgy is ki kell velük építenünk egy viszonylag sajátos bizalmi viszonyt, de mégis, amikor valaki ötödik alkalommal kér fel, hogy fotózd, az nagyon jól tud esni. Eszter és Gergő jegyes fotói után az esküvőjükön fotóztam, majd pocakfotóztunk, majd babafotóztunk és most egy családi sorozat is készült róluk. Nem is szaporítanám a szót, de tudnotok kell, hogy hálás vagyok a bizalmatokért! …

Angéla és Zoltán sok szempontból különleges páros, elég ha csak a víz alatti Trash The Dress fotózásra gondolunk, amit velük (vagy ellenük?!) követtünk el nem is olyan régen. Persze azért is különlegesek számomra mert régóta ismerem őket és azt hiszem mondhatom, hogy mindketten jó barátaim. Kedves, szeretetre méltó emberek, akik úgy döntöttek, hogy összekötik az életüket, no persze ez a többi párosomra is igaz. A napokban egy másik fotózás kapcsán írtam is erről. Jó dolog ismerősöket, barátokat fotózni, főleg ha ismered a történetüket, vagy legalább a történetük egy részét. Szóval a PTE Természettudományi Karának botanikus kertjében találkoztunk, itt került ugyanis …

…mindig elszomorodom egy kicsit. Hamarosan elmúlnak a forró nappalok, a langyos éjszakák, a hétvégi strandolások és a kánikula minden velejárója. Helyüket átveszik a lehulló falevelek, az egyre hűvösebb esték, a szüret, és a ködös kora őszi hajnalon csillogó harmatcseppek amelyeken kergetőzve táncolnak az egyre később kelő Nap első sugarai. Ez a világ rendje, de egy kicsit mindig az elmúlásra emlékeztet, már ilyenkor, pedig milyen messze vagyunk még attól, hogy a természet igazán felöltené őszi gúnyáját és abba burkolózva köszöntene minket. Szeretek ilyenkor egy kicsit kiülni valahova, és kémlelni a csillagos eget, hullócsillagokra vadászni, odakapni a fejem, egy-egy közeli zörejre és …