Ha februárban házasodsz, akkor az elvárások ritkán találkoznak a valósággal. Mert mit is várunk egy téli esküvőtől? Hóesést, havat és havas képeket, téli hangulatot, de ez sajnos csak ritkán adatik meg. Zsófi és Balázs esküvőjének napján viszont kis túlzással országos havazásra ébredhettünk és nem csak, hogy bőven kitartott mire Veszprémbe értünk, de még a délutáni gyors kreatív fotózáskor is el tudtunk kapni egy kicsit belőle az Eplénybe vezető úton, szóval az időjárásra sem lehetett panaszunk. Megható és személyes szertartást egy gyors csoportfotózás és egy finom ebéd követett, hogy aztán fotózni induljunk és végül egy szűk körű, de annál fergetegesebb buli …

Sokszor írom, hogy a jegyes fotózás nem annyira a képekről, hanem a fotós és a pár között, jegyes fotózás közben felépülő hidakról szól. Persze, azért a közben elkészülő képek is fontosak. Hiába ismertem Zsófit korábbról, azért izgultam egy kicsit, főleg, mert az elsődleges helyszínünk, Balázs munkahelye, egy ügyvédi iroda és annak lépcsőháza voltak. Aki régóta nézegeti a képeimet, tudja, hogy ez nekem a komfortzónámból való kilépést jelenti, ami persze nem rossz dolog, jó néha egy kicsit teljesen mást csinálni mint amit megszoktunk. Ha gondolkodni kell egy kicsit az fejleszti a kreativitást. Ha pedig siker koronázza az erőfeszítéseinket az már csak …

Dorkával és Gergővel egészen  a festői szépségű Veszprémig autóztunk, hogy elkészítsük a jegyes fotóikat. Az út nem volt rövid, de az ilyen utazásoknak megvan az az előnye is, hogy mire odaérünk, már fel is oldottuk a párt. Nagyon jókat lehet ilyenkor beszélgetni és ez nem történt másképp ezúttal sem. Nagyon jó kis fotózás volt! 🙂

Veszprém nincs annyira közel, viszont szép, ráadásul Dóri és Tibi itt töltötték az egyetemi éveiket, mi pedig nem fotóztunk még arrafelé, így hát kézenfekvő volt, hogy a jegyes fotóikat ebben a meseszép városban készítsük el. A  jegyes fotózásokon az első húsz-harminc kép általában a feloldódásról szól, arról, hogy a pár, megszokja, hogy ketten kattogjuk körbe Őket a fényképezőgépeinkkel, ám erre most nem volt szükség. Dóri és Tibi feloldódva kacagtak és bújtak össze a fotózás alatt mintha csak minden napjuk azzal telne, hogy fényképezik Őket. Nagyon jól éreztük magunkat és már nagyon várjuk az esküvőt! 😉