Egy igazi kis varázsvilágba cseppentünk, amikor megérkeztünk az Ulbert Pince Vendégházba, azon a napsütötte péntek reggelen. A mezőn lovak legelésztek néha egy kicsit egymásba csípve, a távolban pedig egy szürke marha gulya kolompolt. Zsebi a drótszőrű tacskó is csak egy pillanatra nézett fel amikor meghallotta az ismeretlen jármű hangját, de aztán visszahajtotta fejét a forró betonra és szunyókált tovább. Pedig ekkor már rengetegen dolgoztak azon, hogy Bogi és Gábor nagy napja jól sikerüljön és azt kell mondanom, hogy jó munkát végeztek. Túlzás nélkül írhatom, hogy utolsó virágszálig minden a helyén volt. A kreatív képeket az esküvő után, esküvői ruha nélkül, …

Akár a mezítlábas szerelem címet is adhattam volna ennek a bejegyzésnek (amikor a képeket nézitek majd megértitek miért), pedig egy pillanatra úgy nézett ki, hogy nagy eső jön és elmos majd mindent, de aztán mégsem így lett és az Álomesküvő a Szabadban csapata igazi sátras álomlagzit hozott össze Juca és András nagy napjára, elképesztően igényes dekorációval és nagyon hangulatos fényekkel (utóbbiért én így utólag is nagyon hálás vagyok nekik, de szerintem nem én vagyok az egyedüli). Meghatott rokonok, barátok, mókás, táncos bevonulás és szerelem jellemezte a szertartást, remek hangulat, finom ételek a lagzit. Juca, András: Nagyon sok boldogságot kívánok nektek …