Laura

Kellett egy kicsit cserkelni a susnyásban (Ezeket a szavakat amúgy miért húzza alá a helyesírásellenőrző?! létező szavak, használja Őket a köznyelv. Csak mondom.), hogy elérjük Laurával a fotózásunk tervezett helyszínét, de ezt szerintem egyikünk sem bánta. A lila vadvirágokat szép elmosott előtérként tudtam használni és egy egészen pici napfényünk is volt a végén. Nem volt okunk panaszra! Ha Te is szeretnél magadról hasonló képeket, keress bátran! 🙂

Vivien

A sokadik alkalom volt azokban a hetekben, amikor úgy indultunk neki egy-egy fotózásnak, hogy abból potenciálisan nem lesz semmi, de tényleg semmi. Amikor elindultunk borongós, nem is különösebben meleg idő volt, ha Vivien azt mondta volna a bevásárlóközpont parkolójában, ahol találkoztunk, hogy ősz, vagy koratavasz van, simán elhittem volna neki. De nem mondta, igaz nem is kérdeztem, Tőle, hogy milyen évszak van, inkább elindultunk együtt, hogy helyszínt keressünk és végül egy mezőgazdasági tábla mellett parkoltunk le, ahol pont a fotózás idejére lett előbb szép, mélykék felhős, aztán pedig elképesztő naplementés hátterünk. Ha kérni lehetett volna pont ilyet kértem volna, sőt …

Csenge

Csengével egy esküvőn találkoztunk és nagyjából azóta az esküvő óta szerveztünk egy efféle portréfotózást, de ez úgy tűnik általános, hogy időbe telik mire egy ötletből konkrét képek születnek. A szúnyogokkal egyébként ezúttal is meggyűlt a bajunk, ha valaki ismer szép helyeket, szúnyog nélkül (nem, nem most télen amikor ez a bejegyzés íródik) Pécs környékén, vagy szeretne magáról hasonló képeket, ne féljen billentyűzetet ragadni és írni nekem! Addig pedig nézzétek meg Csenge képeit!

Daniella

Bár meg volt beszélve arra a napra ez a fotózás Daniellával, végül elég sokat őrlődtünk, hogy elinduljunk-e egyáltalán, hiszen óriási vihar kerekedett. Dörgött, villámlott, óriási eső zúdult a városra és a Mecsekre is, mi pedig egyáltalán nem voltunk biztosak abban, hogy el akarunk-e indulni. Végül abban egyeztünk meg, hogy csinálunk néhány vakus, elázós esős képet Danielláról. Meg fogtok lepődni: csak ilyen képeket nem csináltunk. Az eső már az odaúton elállt, sőt a felszálló párafoszlányokon csillogó napsugarak is az autóban értek minket, ezért rögtönöztünk és szinte végig a kék órában fotózva készítettük el az alábbi képeket.

Dóri portréfotói

Dórit egy esküvőn ismertem meg, aztán évekig nem találkoztunk, mindig csak beszéltünk róla, hogy majd egyszer kellene egy sorozatot készíteni, de vagy az időjárás, vagy az időpont nem volt alkalmas, szóval vártunk. Persze, ami késik az jön, így el is jött a fotózás napja. Szerintetek megérte várni rá? Ha Te is szeretnél magadról képeket, nincs más dolgod mint jelezni nekem! 😉

Portréfotózás Pécsen Edinával

Edinával lényegében az ősidők óta terveztünk egy fotózást, ami megszámlálhatatlan alkalommal hiúsult meg különböző okokból, de hát ilyen, ha elfoglalt emberek találkoznak. Vagyis az ilyen, ha nem tudnak találkozni, de aztán végre egyszer sikerül és akkor ilyen képek születnek mint amilyeneket lejjebb láttok. Egy nagyon klassz fotózáson vagyunk túl, aminek szerintem lesz folytatása is. Talán úgy öt év múlva, amikor megint össze tudjuk hozni! 😀

Brigi

Brigi portréihoz egy természetközeli helyszínt álmodtunk meg. Voltak ugyan konkrét terveim, de, ahogyan az mostanában lenni szokott, végül ezúttal sem az elsődleges helyszínen fotóztunk. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a lehető legjobb, hogy végül így alakult, mert ez a sorozat, így lett kis túlzással tökéletes. Ha Ti is szeretnétek magatokról képeket, keressetek bátran! 😉 A fotózáson egy rövid VLOG epizódot is forgattunk

Niki

Sokszor írtam már arról ezen BLOG hasábjain, hogy ha találok egy új helyszínt, akkor azt igyekszem többféle célra felhasználni. Így kerültünk Nikivel a képeken látható sziklás részre, ugyanis portrét még nem fotóztam itt. Niki, állítása szerint nem vett részt korábban fotózáson, ennek ellenére otthonosan mozgott a fényképezőgépeim előtt, mintha mindig is ezt csinálta volna. Látszott, hogy jól érzi magát és azt hiszem ez a képekre is jó hatással volt.

Dius

Sajnos az esküvők mellett kevés lehetőségem van portréfotókat készíteni, pedig mindig is közel állt hozzám a műfaj. Diussal egy koranyári estén fotóztunk, egy búzatáblában, mígnem egy – valószínűleg helyi – egér ránk nem cincogott. Na, most én nem tudok egérül, de gyanítom zavarta, hogy ott vagyunk és mivel illetlenségnek tartottuk volna ha ennek ellenére maradunk és az otthonukban zavarunk másokat, ráadásul a Nap is lement közben, az alábbi képekkel a memóriakártyán távoztunk.

Virág

Portrét fotózni mindig is a kedvenc időtöltéseim közé tartozott, ezt pedig csak újabb szintre emeli az, ha olyasvalakit fényképezhetek akinek már a puszta létezése is megdobogtatja a szívem. A sárguló, lehulló falevelek pedig mindig klassz hátteret adnak egy igéző szempárnak és egy szép mosolynak. Nem volt ez másképp aznap délután sem, Virág mosolygott én pedig lefényképeztem, így születtek az alábbi képek, Orfűn.

Ez a weblap sütiket (cookie) használ, amennyiben tovább olvasod, hozzájárulsz a sütik használatához. További információért kattintson IDE.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás