Amikor Márti és Máté jegyes fotóit osztottam meg itt veletek, már írtam arról, hogy mennyire más közeli barátokat fotózni. M&M pedig közeli barátaink. Évek óta járunk együtt bűnözni vasárnap esténként a konteóhívők által sokat emlegetett gyorsétteremlánc éttermeibe, Mátéval néha fotózni vagy bringázni, de jegyes oktatásra is ugyanoda, együtt jártunk. Szeptember elején M&M lagzija volt az utolsó esküvő a sajátunk előtt. Ez már az a szakasz amikor mindenre odafigyelsz, próbálsz trükköket ellesni, akaratlanul is figyeled, hogyan viselkednek a templomban, vagy épp próbálod megjegyezni a vőlegény aranyköpéseit, hogy majd Te is elsüthesd a menyasszonyrablásnál: „meggyűrűztem, nem repül messzire!”. A legjobb mégis az amikor …
Régi barátokat fotózni mindig más egy kicsit, mint újonnan megismert embereket, hiszen teljesen más hidak épülnek ki egy többéves barátság és mások egy két-három órás fotózás illetve egy azt megelőző beszélgetés során, főleg, ha azalatt a több év alatt egyáltalán nem hozza úgy az élet, hogy fotózd a másikat, mégis különös a varázsa ennek. Nehéz leírni mennyire jó boldognak látni és boldognak láttatni olyan embereket akiket a barátaimnak mondhatok. Remek hangulatú, az átlagosnál hosszabbra nyúlt fotózás volt ez, amit hihetetlenül élveztem.