Martina és Tomi a lovaikat hozták magukkal a jegyes fotózásukra. Bevallom őszintén, hogy elsőre tartottam egy kicsit ettől a fotózástól, mert bár közhelynek hathat, de nem értek a lovakhoz. Végül kiváló hangulatban telt el ez a délután, Martina és Tomi némi szülői segítséggel (amit ez úton is köszönünk) seperc alatt karámot rögtönöztek a domboldalban, hogy a négylábúak biztonságban legyenek, mi pedig elkezdhettünk fotózni. Ágit, akinek ez az első fotózása volt mellettem, ugyan majdnem megette az egyik paci, de szerencsére csak majdnem. Itt fontos megjegyeznem, hogy a fotózás közben sem lónak sem fotósnak nem esett bántódása.

Jegyes fotózni indultunk Tündivel és Jocival és miután sikerrel vettük a földutak támasztotta akadályokat, Szonjával és Szellővel a lovakkal is megismerkedhettünk, akik a körülményekhez képest jól viselték a fotózást. Nem volt még lovas fotózásom, szóval egy kicsit izgultam, mert ez új kihívást jelentett számomra, de remek délutánt töltöttünk együtt. Alig várjuk az esküvőt! 😉