A Schlossberg-templomrom remek helyszín egy jegyes fotózáshoz. Ebben Kata és Ati is egyetértettek, szóval ott kezdtük a fotózást, elfogyasztottunk némi frissítőt, hogy aztán a sötétvölgyi horgásztónál folytassuk a képek készítését. SPOILERVESZÉLY: A jegyes fotózás után mégjobban vártuk az esküvőt mint előtte, mint kiderült nem alaptalanul, de erről majd egy másik bejegyzésben írok! 😉

Pécsett esett és egyébként is az volt a terv, hogy az Óbányai-völgyben készítjük el ezeket a képeket, így hát autóba pattantunk, hogy aztán az autót a faluban hátrahagyva gyalog folytassuk utunkat. Ugyan félúton az eső szemerkélni kezdett, de ez nem szegte kedvünket. Szerencsére nem kezdett el jobban esni, így bőven volt időnk fotózni Évivel és Tomival és el sem áztunk. Klassz délután volt!

Amikor első találkozásunkkor megpillantottam Dórit és Dávidot, már akkor tudtam, hogy Őket nagyon fogom szeretni és nem tévedtem. Szinte kivétel nélkül úgy érek haza minden esküvőről, hogy „ezt most imádtam”, de van amikor a szokásosnál egy kicsit talán jobban is magával ragad a hangulat. Az a fajta hangulat, amit egy esküvő összképe teremt, amikor minden flottul megy, amikor a pár átéli a pillanatokat és nem szégyenli megmutatni az érzelmeit. Dóri és Dávid megmutatták. Volt azonban még egy aspektusa ennek a lagzinak ami miatt szintén egy kicsit a szívem csücskévé vált: kicsit több mint egy hónappal később ugyanitt ünnepeltük a házasságkötésünket …