Boró és Zoli már rutinosnak számítanak a fényképezőgépem előtt, az esküvőjükön kívül is számtalan alkalommal fotóztam már Őket, sőt, Levivel is mondhatni spanok lettünk az elmúlt néhány fotózás alatt, de Zalán még nagyon új volt ebben a történetben, a szó minden értelmében, hiszen épp csak megszületett. Amúgy Ő is derekasan helyt állt a Studio Inside-ban.

Újra a Studio Inside-ban vagyunk, újra apró talpacskák tapossák a lépcsőt, hogy az eddigi legszebb karácsonyi dekorációban készüljenek róluk képek. A fotózás után, este Koli pedig azt krédezi az anyukájától, hogy „Ugye, holnap is megyünk a Ricsihez?” Azt hiszem ennél nagyobb elismerés nem kell.

A dolog úgy indult, hogy Brigi megkérdezte, lehet-e engem ajándékba adni, én pedig azt válaszoltam, hogy már miért ne lehetne? Így kapott karácsonyra fotózásra szóló kupont a Vincze család és így került a fényképezőgépem elé később Zsu, Zoé, Márk és Gyuri. Remek hangulatú, beszélgetős, sétálós családi fotózás volt az övék, ami után őszintén írhattam Briginek, hogy „megvolt a közös hang”, hiszen még a zenei ízlésünk is egyezik! 🙂

Évit és Bálintot már ismerhetitek, hiszen nem először, és talán nem is utoljára álltak a fényképezőgépeim előtt, hiszen végig kísérhettem a történetüket a jegyességüktől , az esküvőjükön át ababaváráson keresztül ezekig a képekig. Az esküvőjükről szóló blogposztban, azt kívántam, hogy tartson örökké az ami Évi és Bálint között van. Jelentem jó úton haladnak efelé, jó volt látni és megörökíteni, hogy bizony van ami nem változik, csak Bálintból lett eggyel több a képeken. Visszavárlak Titeket!

Nem első ízben fotóztam Orsiékat, hiszen ott volt például az esküvőjük is, de a helyszín új volt. Szerencsére bőven beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mindent találtunk amiért odamentünk, így egy kellemes sétát tettünk a zuglói Japánkertben és még az esőt is nagyrészt megúsztuk. Igaz a fotózás előtt szemerkélt egy kicsit, de a fotózás idejére pont elállt, így születtek meg az alábbi képek.

Tudom-tudom, a bejegyzés címébe a kétlábúak keresztnevei kerültek, de ez ne tévesszen meg benneteket! Ez a fotózás igazából Oszkárról a tacskóról szólt, Bea és Sanyi csak elkísérték, hogy kedvére amputálhasson néhány testrészt egy plüssmedvéről. Dr. Oszkár azért megengedte, hogy a bravúros operáció közben készítsünk néhány felvételt, így én sem voltam ott hiába. 🙂

Történt egyszer, hogy egy kedves ismerősömnek segítségre volt szüksége, hogy megvásárolhasson egy műláb protézist, ami igencsak borsos összegbe kerül. Gyűjtést szerveztek hát, hogy Gyula (akinek a történetét ITT elolvashatjátok) minél hamarabb focizhasson a kisfiával. Úgy döntöttem, hogy én is kiveszem a részem ebből a dologból, így aukcióra bocsájtottam egy portréfotózást, aminek a teljes bevételével Gyulát szerettem volna támogatni. Komoly érdeklődőből nem volt hiány, ám a licitet végül Alexandra nyerte meg.  A fotózás remek hangulatban telt, sőt még néhány családi képet is készítettünk. Mielőtt a lényegre térnék, engedjétek meg, hogy itt is közzétegyem, hogyan segíthettek Gyulának a cél elérésében. Adományaitokat az alábbi …

Azt már megszokhattátok, hogy az évértékelő blogbejegyzésbe (amit egyébként érdemes elolvasni) jellemzően nem fér bele az adott év kedvenc esküvői-,pár- és jegyes fotóiból készült slideshow, de arra még nem volt példa, hogy februárban tegyem közzé azt. Pedig az ok egyszerű: rengeteg a munka. Már javában készülök az idei szezonra, közben pedig igyekszem lezárni a tavalyit, miközben elképesztő mennyiségű megkeresés ömlik a postaládámba. Szóval késve bár, de megtörve nem, itt az új slideshow, amely felöleli a tavalyi évet és elmeséli, hogy mennyire gyönyörű szezont zártunk. Sőt, egy kicsit talán azt is, hogy miért a munkám az életem. Tudom, hogy hosszú lett, de annyira …