Sokat töprengtünk, hogy egyáltalán elinduljunk-e, mert sem az előrejelzés, sem az ablakon öt percenként történő kinézegetés nem kecsegtetett túl sok jóval, de végül úgy döntöttünk megpróbáljuk. Jól tettük. Csilla és Szabi jegyes fotózása előtti és utáni két hétben sem nagyon volt olyan napos, kellemes koraeste mint aznap. Ez amúgy szerintem akár valamiféle jel is lehet, hihetjük, hogy csak az Ő kedvükért sütött ki a Nap arra a néhány órára, hogy a Mecsek erdeinek talajszintjét, fehér virágokba borító medvehagymamezőkön, vagy az Orfű és Abaliget közötti repcetáblával a háttérben készítsünk egy pár klassz, szerelmes fotót és közben jól érezzük magunkat. Ezek után …
Még a karantén alatt, de a szabályok maximális betartásával készítettünk egy portrésorozatot Reniről, aki otthonosan mozgott a fényképezőgépeink előtt a sárgálló repcetáblában. Remek időt fogtunk ki, se túl hideg, se túl meleg nem volt, ráadásul a repcét amúgy igencsak kedvelő méhecskék jelentős részének is máshol akadt dolga.
Vidám délutánt töltöttünk el Kingával és Balázzsal, hogy elkészíthessük a jegyes fotóikat, sőt a végén még hamburgerezni is elmentünk (ezúton is köszönjük a meghívást! 😉 ) reméljük, hogy nem csak mi éreztük remekül magunkat! Alig várjuk az esküvőt, de szerencsére nem is kell sokat várnunk! A többit meséljék el a képek, íme:
A tavalyi év szezonzáró esküvőjére gyönyörű nap virradt, így nem volt akadálya egy igazi faluban körbejárós, kínálgatós körmenetnek a készülődés és a kikérők után, amit aztán a szertartásokkal, egy kis csoportképezősdivel, végül pedig a lagzival folytattunk. Volt néptánc, csokiszökőkút, klassz zene, néhány játék és minden mi szem-szájnak ingere, vagyis minden, ami egy igazán jó lagzihoz kell. A képsorozat az ún. „first look” képekkel kezdődik. Aki látja ezeket a képeket, megérti, hogy miért mondom mindig: megvan annak a maga varázsa, ha a pár először a külön napos kreatív fotózáson látja egymást menyasszonyi ruhában illetve esküvői öltönyben! Niki, Krisztián: Kívánhatnék sok mindent, …
A jegyes fotózás után alig vártuk az esküvőt, a nagy nap pedig el is jött hamar. Melcsi és Gábor nem okoztak csalódást. Már a készülődés is remek hangulatban zajlott, így volt mire alapozni a nap további eseményeit. Megható szertartások, egy kis hintózás és némi fotózás után, hatalmas buli következett. Méltó módon sikerült megünnepelni, hogy Melcsi és Gábor összekötötték az életüket. A kreatív portrésorozat elkészítésére sem kellett sokat várni, már hétfő este úton voltunk az egyik kedvenc idei helyszínemre, hogy közel másfél órát sétáljunk, teljes menetfelszerelésben. (Ezúton is köszönöm, mindenkinek aki velünk tartott.) Melcsi, Gábor: Maradjatok meg mindig olyan bohém, vidám …
Viszonylag sok helyszínt látogattunk meg Henivel és Danival így szerintem változatos képanyag születhetett, volt tópart, mező és kilátó is a helyszínek között. Azt hiszem bátran írhatom, hogy Ők is és mi is nagyon jól éreztük magunkat, remek délután volt, bár az egyik softboxom megsínylette egy kicsit a dolgot, de ezt azóta orvosoltuk.
